Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 7. szám - Vietor Márton: A feudalizmusból a szocializmusba való közvetlen átmenet feltételei / Válasz az olvasónak
vezete a forradalmi munkáspárt. Milyen mértékben alakulhatnak ki a szükséges anyagi és szellemi előfeltételek a feudális rendben ? Fejtegetésünk elején megállapítottuk, hogy az egyik alaptípusnak egy másikkal való leváltását, a forradalmi változás idejé ben uralkodó leghaladóbb alaptípus és annak társadalmi eszméi, intézményei határozzák meg. A mi időnkben, a szocialista forradalmak korában, a kommunizmust építő Szovjetunió és a szocializmust építő népi demokráciák eszméi, tehát a marx- leninizmus eszméi és intézményei határozzák meg a fejlődést. Ez az előfeltétel tehát megvan ma minde nütt, tekintet nélkül a termelőerők fejlett ségi fokára. Kialakulhat és kialakul ugyan csak a forradalmi munkáspárt iá. A for radalmi munkásosztály viszonylagos fejlet lenségét kiegyensúlyozza a Szovjetunió és a népi demokráciák munkásosztáilyának szo lidaritása és segítsége. Ebből az következik, hogy a szocialista alap anyagi és szellemi előfeltételei min denütt kialakulhatnak a Szovjetunió veze tése alatt álló béketábor segítségével. A termelő erők és a forradalmi munkás- osztály fejlődési foka csak az átmeneti korszak időtartamát, szervezeti formáját és a forradalmi munkáspárt stratégiáját és taktikáját szabja meg. Más szavakkal: az átmeneti korszakban az uralomra jutott munkásosztály nem mindig a proletárdik tatúra legfejlettebb formája, a szovjet for ma segítségével oldja meg feladatait, ha nem a problémáknak és az új helyzetnek megfelelő úton, a népi demokrácia útján, illetve azt megelőzően, a népi köztársaság (népi demokrácia , diktatúrája) útján __ különböző, esetleg szükségesnek mutatkozó átmeneti államjogi intézkedések beiktatá sával — oldja meg az átmeneti korszak feladatait. Itt mutatkozik meg ismét Sztálin „A szovjet nyelvtudomány kérdései“ című mű vében foglalt tanításálnak zsenialitása. A felépítmény, melyet az az osztály hoz létre, amely a saját diktatúráját juttatja uralom ra és amely ezt az osztályt szolgálja, „ ... hatalmas cselekvő erővé válik, tevé kenyen hozzájárul alapjának kialakulásá hoz, megerősödéséhez, mindent megtesz, hogy segítsen az új rendhek, a régi alap és a régi osztályok felszámolásában és megszüntetésében“. radalom, a Mongol népi forradalmi párt vezetésével, a mongol nép vezéreivel, Suche- Batorral és Csojbalsannal az élen. Az első korszakban, közvetlenül a forradalom győ zelme után a népi köztársaság még nem alakulhatott meg. Az első népi kormány nak az államforma megválasztásánál szá molnia kellett az ország specifikus körül ményeivel. a legfontosabb feladat a Nem zeti Arcvonal egységének megszilárdítása volt, melynek segítségével a nemzeti fel szabadító harchoz csatlakozott feudális bir tokosok mozgalmát felhasználhatták a kül földi kizsákmányolok ellen. E korszakban az ország elmaradott lakossága még hitt Bogdo-Gegen-ben, a mongol láma-egyház fejében s egyben az ország királyában. Ez ért a Népi Forradalmi Párt elhatározta az alkotmányos monarchia ideiglenes kihirde tését azzal a feltétellel, hogy Bogdo-Gegen, mint a lámavallás feje, az államügyekre befolyást nem gyakorolhat. A tényleges ha talom tehát az államformától eltekintve, az első perctől kezdve a felkelő tömegek által választott népi kormány kezeiben maradt. A Népi Forradalmi Párt, a Szovjetunió és a SzK(b)P segítségével hozzálátott ah hoz, hogy a dolgozó tömegeket a demokra tikus fejlődés száméira megnyerje. Meg semmisítette a feudális állami apparátust, demokratizálta az állami szerveket és meg erősítette az ország kül- és belpolitikai helyzetét. Else sorban barátsági szerződést kötött az FtSFSR-rel. (Orosz Szocialista Fe- derális Szovjet Köztársaság) Ez volt Mon gólia első nemzetközi szerződése, amely a teljes egyenrangúság elvén alapult. Belpo litikai viszonylatban hozzáláttak a job bágyság megszüntetéséhez, a feudális ki váltságok eltörléséhez, a helyi közigazgatás választott szerveinek megalakításához és az igazságszolgáltatéls demokratizálásához, Már 1922-ben törvény szüntette meg a feu dális birtokosok és a pásztorok közötti po litikai egyenlőtlenséget. A Szovjetunió ön zetlen segítségével megindult az ország gazdaságának újjáépítése és a nép anyagi és kultúrszínvonalának emelése. Az éles osztályharc keretében végbemenő rohamos gazdasági és kulturális fellendü lés következtében a monarchista államfor ma egyre kevésbbé felelt meg az állam osztálytagozódásának. Az államforma és az osztály tartalom közötti ellentét meg szűnt 1924-ben Bagdo-Gegen halálával. 1924-ben Mongólia fejlődésének második korszakába lépett. Megalakult a n é p i köztársaság, melyben a központi ha talom a Nagy Népi „Chuirai“ (Nemzetgyű lés) kezébe került. Ugyanazon év augusztu sában a Népi Forradalmi Pátrt III. kong resszusán a Párt irány vonalként fogadta el a lenini-sztálini elmélet elveit, melyek szerint az elmaradott népek, a kapitalizmus elkerülésével léphetnek a szocialista fejlő dés útjára. A Párt útmutatása alapján, mely az országot már érettnek tartotta a népi demokrácia rendjének bevezetésére — Az átmeneti korszak problémáinak el méletét a Mongol Népköztársaság történel mének konkrét példája jól megvilágítja. C. Suranz3ab, a Mongol népi forradalmi párt Központi Bizottságának tagja és M. N. Blagovescsenszkij adatai alapján a törté nelmi fejlődés e nemzetnél dióhéjban így ment_yégbe; 192i júliusában Mongóliában győzött az imperialista ellenes és antifeudális népi fór-
