Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 7. szám - B. A. Keller: Hogyan keletkezett az élet?
Az ábrán halfejet látunk, lefejtett ko-1 poltyúfedövel. Ez alatt a fedő alatt görbe szalagok, u. m. kapói tyúívek láthatók. Az ábrán egyhónapos embrió (magzat) j látható, amikor az anya, szervezetében van. Oldalt, ennek fejlődő feje alatt a ko- 1 •poltyűívek világos nyomai láthatóik. Azonban vannak az embernek és a vele rokonságban lévő élőlényeknek még sok kal régibb ősei is. Ha erős nagyításnál nézzük meg a mikrószkápban a pocsolya víz egy cseppjét, akkor igen egyszerű ál latok és növények gazdag tömegét láthat juk. Ezeknek az igen egyszerű élőlényeknek a teste valami sajátságos, élő egységet alkot, amelyet sejtnek nevezünk. A sejt nek javarésze élő nyálkából, protoplazmá ból és benne lévő csosmócskából, mag ból áll. Kívülről a sejtet rendszerint, de nem mindig hártya borítja. Az élőlények minden új nemzedéke, mind a legegyszerűbbeké, mind a legbo nyolultabb állatoké és embereké, egyet len sejtből jön létre. Ez az első sejt pedig két sejt, — az apasejt és az anyasejt — egybeolvadásából keletkezik. Ebből következik, hogy számolnunk kell azzal, hogy minden összetettebb szervezetű állat, növény és így az ember is, valamikor rendkívül régen az egysejtű élőlények fejlődéséből indult ki. Felmerül a kérdés: lehetséges-e, hogy ezek az igen egyszerű, egysejtű élőlények voltak a földi élet első megnyilvánulásai ? Nem. A tudomány arra a megállapításra jutott, hogy nem ezekkel kezdődött az élet. A sejtelőtti, láthatatlan lények világában. Ismeretesek az emberiség történetében a ragályos betegségek, vagy dögvészek, amelyek az embereket kifejezhetetlen ré mületbe ejtették. E betegségek közé tar tozik a „fekete halál“, vagy pestis, és a „vörös halál“, vagy himlő. A pestis külö nösen hevesen dúlt Európában 1347— 1350-ig. Akkor a fekete haláltól vagy 25 millió ember pusztult el. Európa akkori' lakosságának egynegyede. Érthetetlen volt, honnan eredt ez a baj, és miért terjedt el olyan gyorsan. Egyszer váratlanul sikerült felfedezni az említett betegségek és más, számunkra káros és hasznos jelenségeknek az igazi okozóit. Kettőszázötven évvel ezelőtt An ton Leeuwenhoek (Lövenhuk) holland üveg- csiszoló mester a körülöttünk élő és ben nünk magunkban is létező láthatatlan lények egész világát tárta fel. Egyszer Leeuwenhoek nagyítóüvegén keresztül esövízcseppeket tanulmányozott. Ekkor látta meg, hogy a vízben „különféle isme retlen, piciny állatkáik úszkálnak sebe sen“. Ezek infuzóriák és más igen egy szerű állatok voltak, amelyek bőségesen fordultak elő a pocsolya vizében. Leeuwenhoek nagyon tisztéi, tartotta a fogait és mégis, amikor levett róluk egy kis fogkövet és megvizsgálta azt egy viz- cseppben, nagyítón keresztül sok apró pa rányi lényt talált, amelyek élénken mo zogtak és hajladoztak. Leeuwenhoek így írt: „több van belőlük a számban, mint ember Hollandiában“. Leeuwenhoek nagyon örvendezett, ami* kor egy olyan öregemberre talált, aki soha nem tisztította fogait. Ennek az öreg embernek a fogkövében Leeuwenhoek rendkívüli mennyiségű baktériumot talált és közöttük egy újfajtát is, „Amelyik el suhant a .többiek között, bájosan kígyósva egész testével, mint a mozgékony kígyók. A szűk csövecskékben lévő víz valósággal nyüzsgött ezektől a kicsiny vadóeóktól.“ A legegyszerűbbeknek ezen lények kö zül a baktériumok látszanak. Testük egy szerű, golyó-, vagy pálca-alakú; ez lehet egyenes, vagy görbe. A baktériumok olyan kicsinyék, heogy testükbe látni nagyon nehéz. Sok baktérium felületén mozgásra (úszásra) szolgáló szervek vannak (csil lék és ostorok). Tannak e még a baktériumoknál is egyszerűbb élőlények] Az élet a Földön nem a baktériumok kal kezdődött. Nemrégen fedezett fel a tudomány még a baktériumoknál is egy szerűbb lényeket, amelyek még az olva sók széles köre előtt az eddig kevéssé ismert ultramikróba, szűrhető vírus elne vezést nyerték. Ezek annyira kicsinyek, hogy idáig még a legerősebb közönséges mikroszkópjaink ban sem sikerült őket meglátnunk. Azért hangsúlyozom azt, hogy „közönséges“, mert ma már új, nagyobb teljesítményű elektromos mikroszkópokat találtak fel, amelyek a számunkra eddig még ismeret len világba sokkal mélyebb betekintést nyújtanak. Ha a baktériumokkal telt folyadékot égetett porcelánszürőn bocsátunk keresz tül, sdokor a baktériumok nem mennek át rajta és a szűrőben maradnak, a fentem- lített ultramikróbák, vírusok azonban át- szürödnek még a porcelánon is, átfutnak annak rendkívül vékony pórusain. Ebből következik, hogy ezek a .vírusok még a baktériumoknál is kisebbek. A virus szó mérget jelent. A szűrhető vírusok az embernél, állatoknál és növé nyeknél sok fertőző betegség okozói, te hát a szűrődő vírusok a különleges kór okozók, az ultramikróbák közé tartoznak, így nevezik azokat a rendkívül apró mikróbákat, amelyek az általunk ismert legerősebb, közönséges mikroszkóp nagyí tása alatt még nem látszanak. Világos, hogy a vírusokban egészen közel jutot tunk a legegyszerűbb élőlény és a legbo nyolultabb vegyi anyag (határához. A legbonyolultabb vegyi anyagok közé tartoznak a fehérjék. A fehérje molekulá ja öt különféle elemet tartalmaz: szenet, hidrogént, ox:gént nitrogént és ként, né ha pedig még foszfort, vasat és néhány
