Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 7. szám - Rákosi Mátyás: Népi demokráciánk útja
mindazt, amit a Szovjetuniónak köszönhet hazánk, Est a tudatot csak fokozta a szomszéd jugoszláv nép tragikus sorsa, melyet álruló, aljas vezetői kiragadtak a népi demokrá ciák családjából és az imperialisták olda lára löktek. Azóta napról-napra láthatjuk, hogy nő szakadatlanul a jugoszláv dolgo zók nyomora, hogyan vész el fokozatosan az ország önállósága, hogyan válik egyre inkább a háborús uszítok csatlósává és szolgájává. A jugoszláv példából megtanul tuk. hogy aki kiválik a békét védő, szocia lizmust építő népek nagy családjából, az menthetetlenül az imperialisták cselédjévé süllyed s az árulóknak, renegátoknak ki járó megvetéssel kezelik imperialista gaz dáik és a felszabadult népek egyaránt. A nemzetközi fejlődés kedvező alakulása sokban megkönnyítette a népi demokráciák létrejöttét. A Szovjetunió következetes harca a békéért, hatalmas gazdasági sike rei, a dolgozó nép életszínvonalát emelő rendszabályai, gigászi természetátalakító tervei nálunk sem maradtak hatás nélkül csakúgy, mint a többi népi demokráciák gazdasági és politikai eredményei. Mély benyomást keltett az olasz, a francia kom munista pártok szívós, eredményes küzdel me. 1947 őszén, azokban a hónapokban, amikor nálunk a szociáldemokrata töme gekben már folyt a döntő erjedés, Attlee ,.muhkáskórmány a “ Angliában, az áruló „szocialista“ León Blum és Ramadier Fran ciaországban katonaságot vezényelt a sztrájkolok ellen, tankokkal próbálták le törni harcukat. A magyar szociáldemokra ták a „szocialista“ sztrájktörőket nyíltan védelmükbe vették © ezzel siettették saját bukásukat. 1948—49 folyamán kezdtek ki rajzolódni a kínai forradalom világtörté nelmi győzelmének körvonalai. Üi lángra gyultak a gyarmati népek felszabadító har cai. Ezek fényénél egyre többen értették meg, hogy az az út, amelyen pártunk dol gozó népünket vezeti, nemcsak helyes, de a győzelmes jövő útja. A népi demokrácia fejlődése folyamán megszüntette a nők évszázados egyenlőtlen ségét és elnyomatását, eltávolította mind azokat az akadályokat, melyek az ifjúság szabad fejlődését a tőkés világban gátolták. Ez is segített elmélyíteni gyökereit, meg szilárdítani alapját. S miután a dolgozó nép minden rétegét biztosan megnyerte magának, pártunk 1948 őszén felvethette a falu szocialista átépítését, a kollektív nagy üzemi gazdálkodás kérdését. Azok a sike rek, melyeket e téren azóta elértünk, mu tatják, hogy helyes, időszerű volt e munka megkezdése és hogy nem vagyunk türel metlenek; ha megvárjuk a jó példáik meg győző hatását, e téren is teljes eredmény fogja célkitűzéseinket koronázni. A dolgozó nép egységesen elfogadta a népi demokrácia fejlődése és sikere nyomán pártunk vezetését. Ez az egység impozán san, félreérthetetlenül megnyilatkozott 1949- ben, az újjászervezett Függetlenségi Nép front választásáén, a Népfront egységes lis táján ott szerepeltek a dolgozó nép leg jobbjai, munkások, parasztok, értelmisé gek nők, ifjak, a Népfrontot alkotó öt párt jelöltjei. A választás eddig még soha nem látott lelkesedés közepette folyt le s a több mint ötmillió szavazó felvonulása az urnák elé hatalmas népünnepéllyé, a felszabadult dolgozók viharos egységtüntetésévé válto zott, melynek hatása alól az ellenség sem tudta magát kivonni. így festett nálunk az országgyűlési választás, így nyilatkozott meg a népakarat. Ez az, amit ellenségeink a „kisebbség elnyomó diktatúrájának“ rá galmaznak. Vessünk ezzel szemben egy pillantást az imperialista országokra, a „szabad világ“, a „tiszta demokrácia“ országaira. Ott is vannak választások. Tavaly láttuk, hogyan alakították át a francia, olasz választási törvényt olyan módon, hogy a munkások kal szemben minden körülmények között biztosítsák az elnyomók többségét. Ennek a választójognak eredménye, hogy Párizs ban kétszer annyi szavazat kell egy kom munista képviselő megválasztáisához, mint egy fasisztáéhoz. Olaszországban is így fest a demokrácia. No és hogy áll a helyzet az Egyesült Államokban, a „szabad világ“ e leghango sabb, legkardesörtetőbb országában? Az- idén ott i© választások lesznek. Az egyik legbefolyásosabb amerikai folyóiratban megjelent ezzel kapcsolatban egy cikk, melynek címe: „Hogyan válogatják ki az elnököt?“ „A szavazóknak — átlapítja meg' bevezető alcímében e cikk — kevés beleszólásuk van a jelölésbe“. S utána rész letesen megmagyarázza, hogy „az elnök jelölt megválogatásában a szavazóknak a szerepe a legkevésbbé fontos“. Az államok kétharmadában a jelölő értekezletek tag jait a helyi „political boss“, a politikai fő nök küldi ki, aki szavazatokkal és a válasz tott állásokkal úgy kereskedik, mint az ócska autókkal vagy tüzelővel. A végső döntés a „nemzeti konvenció" nevű gyűlésen történik, illetve annak egy mellékszobájában, ahol 12—15 befolyálso- sabb „boss“ fullasztó szivar-füstben és ren geteg whisky elfogyasztása után megalku szik a legmegfelelőbb jelöltben. A legmeg felelőbb jelölt mindkét pártban az, akit a maroknyi „boss“ igazi gazdáni, a Morgan-, Rockefeller-, DuPont- családok, a nagy bankok, a hadiipar, acélipar, repülőgépipar, a petróleumforrások néhány milliárdos tu lajdonosa legmegfelelőbbnek tart. Erre a két jelöltre szavazhat „szabadon“ az ameri kai választó- S minthogy ezeknek a milliár dosoknak kezében van a sajtó, a rádió, a mozi, az iskola, az egyfhátz, a szakszerveze tek legtöbb vezetője, az amerikai nép jó részét meg tudják téveszteni. De jórésze
