Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 7. szám - Rákosi Mátyás: Népi demokráciánk útja
uralma“. Minden amerikai vagy angol tör ténelemkönyv felhívja a figyelmet airra, hogy az athéni görög demokrácia nem volt igazi demokrácia, mert hiszen alapja a rab szolgaság volt. Ugyanakkor száz formában dicsérik saját demokráciájukat, a „szabad világot“, melynek vezetői mind kivétel nél kül gyarmattartók ég rabszolgatartók. És raert a gyarmati rabszolgák most lázadoz nak, leverésükre szörnyű vérfürdőket ren deznek köztük a „szabad világ“ e keresztes lovagjai, mint az amerikai imperialisták teszik Koreában, az angolok Malájéiban, Egyiptomban, a franciák Vietnamban, Észak-Afrikában, a hollandok Indonéziá ban, a belgák Kongóban stb. A saját országaikban, „a szabadság fel legváraiban“, hányszor alkalmaznak tanko kat, könnyeztető gázt, fegyvert, gumibotot, hányszor vonultatják fel rendőrök, csend őrök, katonák százait és ezreit a saját dol gozó népük, a munkanélküliek, a nagyobb darab kenyeret követelők ellen? Nem nyit hatunk ki egy tőkés illusztrált folyóiratot anélkül, hogy az ilyen jelenetekről felvett „szenzációs““ fényképekbe ne ütköznénk. Mit nem adna érte az „Amerika hangja“, ha csak egyetlen esetet tudna produkálni, ahol a szocializmust építő országokban tan kokat vonultatnak fel a tömegekkel szem ben, vagy egyéb olyan fegyveres fellépésre volna szükség, mint ami naponta szakadat lanul előfordul a „szabad világ“ imperialis ta rablóinak országaiban? Nekünk az eddiginél jobban kell tudató- . sítanunk, hogy a népi demokrácia, a prole tárdiktatúra a többség, a dolgozó nép ural ma, hogy ellenségeink a tőkés imperialis ták, a „szabad világ“ rendje egy kizsákmá nyoló kisebbség véres diktatúrája, amit igyekeznek demokratikus frázisokkal és kö dösítéssel elkendőzni. Nagy tanítóink, Le nin és Sztálin gyakran idézték Ehgelsnek azt a mondását, hogy „a Válság napján és másnap egyetlen ellenségünk a tiszta de mokrácia köré csoportosuló összre akció“. M’a újra a „tiszta demokrácia“, a „szabad világ“ jelszava alatt gyülekeznek a véres- kezű imperialisták, a gyarmati rabszolga- tartók, a német, a japán fasizmus feltá- masztói, az összreakció. Bár ma döntően más a világkép, mint vagy hetven éve, amikor Engels e sorokat írta, emlékeznünk kell rá. Az ellenség felismerte a népi de mokráciáik veszélyesen vonzó elejét s ezért tajtékozvá rágalmazza, igyekszik elijeszte ni a szabadságukért küzdő népeket és osz tályokat a népi demokrácia példájának utánzásától. Ezért külön időszerű annak tudatosítása, hogy a népi demokrácia a nemzet zömének uralma, s annak felvázo lássá, hogy hogyan nyertük meg dolgozó né pünk többségét és hogyan tudtunk nagyobb megrázkódtatások nélkül rálépni a szocia lista építés győzelmes útjára. Budapesti XIII. kerületi iskolában laborató riumokat rendeztek be, iskolarádióval, vetítő- berendezéssel. Falusi napközi otthonok százai épülnek Ma gyarországon, és a nyári mezőgazdasági idénymunkák tartamára úgynevezett idény óvodákat állítanak fel. átlát a szitán, csak tehetetlensége érzeté ben nem tud másként felelni, mint hogy bojkottálja a választásokat. Az amerikai „szabad“ választások úgy folynak le, hogy a választók fele egyáltalán nem szavaz. Az elnököt ennek megfelelően a felnőtt lakos ság 25—30 százaléka választja meg. Az or szággyűlési és szenátusi választásoknál a szavazók aránya még ennél is kisebb; a déli államokban 5—10 százalék, északabbra valamivel több. Nem csoda, ha ilyen sza bad viszonyok közt a több mint 30 millió amerikai munkás egyetlen egy képviselőt nem tud a szenátusba választani. így fest a „szabad világ“ fellegvárában a „demokratikusain, választott többség“ uralma, ahonnan naponta rádión és sajtón át szakadatlanul hallhatjuk, hogy a mi né pi demokráciánk a „törpe kisebbség terror- Képek a Mjgyar népköztársaságból
