Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 5-6. szám - Horváth Márton: Petőfi, a szabadság lobogója
A néppel tízón-vízíH át '■ Petőfi Sándor szobra Kisfaludy Strobl Zsigrnond müve Petőfire emlékezni — és Petőfit idézni - sohasem volt annyira időszerű, mint éppen ma, amikor mind nálunk, mind Magyaror szágon és még egész sor más országban beteljesülnek és megvalósulnák elgondolá sai és álmai. Éppen Petőfi Sándor volt az, aki több mint 100 évvel ezelőtt megjósolta azt a kort, amely felé egy sor ország népe — a magyar nép is —- szívós és lankadha- tatlan munkával halad előre: Ha majd a bőség kosarából Mindenki egyaránt vehet, Ha majd a jognak asztalánál Mind egyaránt foglal helyet, Ha majd a szellem nagpvilága Ragyog minden ház ablakán: Akkor mondhatjuk, hogy megálljunk, Mert itt van már a Kánaán! Ezt a kort mi úgy hívjuk, hogy a kom munizmus kora s ez a kor, amelyről a költő csak álmodott, egy országban már, a Szov jetunióban a küszöbön áll, de más orszá gokban is nem elérhetetlen álom, hanem nagyon is reális, kézzelfogható jövő. Lunacsarszkij saját kora „bolsevikjének“ nevezi Petőfit és a világirodalom legna gyobb költöfocTadalmárjának. MI sem ter mészetesebb, mint hogy Petőfi ezeEeme és példája a mai kor szabadságharcosainak, bolsevikjeinek is segít a győzelem kivívá sában. Nemcsak nagy elődünk, hanem bar* costársunk is, akiit jó bevonnunk, megkér deznünk napi küzdelmeink közt. Mert ha a nép ügyét győzelemre vittük is, a harcnak korántsincs vége. Ellenkező leg: tudjuk, hogy a harc élesedik: politikai téren is, az ideológiai fronton is. Nem fo lyik-e például ma is a küzdelem az igazi hazaszeretet és a reakciós, ellenséges, ve szedelmes nacionalizmus között? S nem ta nulhatunk-e ma is igazi, forradalmi haza- szeretet et Petőfitől ? Hazaszeretet Petőfi nél annyit jelent, mint gyűlölni a nemzet elmaradottságát, gyűlölni a hódítót, füg getlenségünk elrablóit, gyűlölni a nép belső ellenségeit — és mindenekfelett szeretni a népet. Ez a hazaszeretet olyan szabadságot akar teremteni, amely méltó a szeretet re. Ezért tárja Petőfi a szabadságharc kitöré séig az európai forradalmi harc ösztökélő példáit nap mint nap a nemzet elé — mint ahogy mi új hazánkat építve a világ legha ladóbb országa, a Szovjetunió példája után indulunk. Petőfi is új hazát akart — „Egy új hazát, ahol ne légyenek — Kiváltságok, kevély nagy tornyai — Sötét barlangok, de- nevértanyák, — Egy új hazát, hol minden szögletig — Eljusson a nap s a tiszta leve gő“. A haza ügyét a dolgozók ügyével azo nosítja, s azon méri a nemzet helyzetét: mennyire jutott birtokhoz, joghoz, hata lomhoz a dolgozó nép, s mennyire jutott előre a nemzet a haladó népek között. a szabadság lobogója
