Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 5-6. szám - Szőke Lőrinc: Az arab államok / Nemzetközi kérdésekről
HÉilB Az arab államok A Nemzetek Szövetségének tárgyalá sain, de különben is a világpolitikában, egyre nagyobb szerepet játszanak az egyes arab államok, gyakran pedig az arab államok szövetsége. Jelentőségük az első, de méginkább a második világháború óta egyre növekszik, aminek okát egy részt Arábiá földrajzi helyzetében, más részt kőolajban való gazdaságiikban kell keresni. Az arab félsziget, az óvilágot alkotó Európa, Ázsia és Afrika mintegy közép pontjában fekszik. Rajta keresztül, vagy partjai mellett vezetnek a gazdaságilag és stratégiailag egyaránt fontos utak Európából Indiába és tovább Kínába, Ázsiából viszont Afrikába. Arábia Ázsia legnyugatibb félszigete, lényegében azon ban a keletafrikai tábla leszakadt része, amit csak a Vörös-tenger sekély árka vá laszt el az afrikai kontinenstől. Legna gyobb része fennsík, amely az esőt hozó szelek árnyékában fekszik. így vízsze gény, jóformán egész területe sivatag, vagy félsivatag. Nagyrészt homokkőből álló felszíne állandóan máülik s a keletke ző homokkal a szél azokat a — főképp északkeleti — területeket is behordja, ahol eredetileg nem volt homoksivatag. Bár területe oly nagy, mint Európa egy harmada, lakossága kevés, mindössze két lélek négyzetkilométerenként (Csehszlo vákiában közel száz), az is nagyon egye netlenül oszlik meg. A legtöbb letelepült lakos a tengerpart közelében, a nyugati és déli parton található, továbbá észak keleten, Mezopotámiában, a két folyam, a Tigris és az Eufrátesz közében. A félszi get belsejében csak nomád beduin törzsek tanyáznak, még mindig nagyrészt feudá lis, törzsi szervezetben élve. Az arab területen történelme ezért tulaj donképpen csak a nyugati tengerparti területeknek, Szíriának és Palesztinának, továbbá Mezopotámiának van. Ez utóbbi azonban a föld legrégibb ismert kultúrái nak egyike. Az arab területen történelme azért tulaj - amelyek öt-hatezer évvel ezelőtt kezdtek kialakulni, ott kell keresnünk, ahol a sík ságokon sok iszapot hordó nagy folyók áradásai, s később az Öntözőberendezések biztosítani tudták nagyobbszámú, állan dóan letelepült lakosság ellátását s a fo lyókon való közlekedés révén a javak ki cserélését. Ilyen ősrégi kultúrák alakultak ki Mezopotámián kívül Indiában a Gan- ges-síkságán, s Kínában, a Jangce és Hoangho nagy lapályain; Afrikáiban pedig a Nílus völgye az ősi egyiptomi kultúra bölcsője. Mezopotámia nagy ősi kultúmépe a Szőke Lőrinc
