Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 5-6. szám - Gály Iván: Darwin és a darwinizmus
Darvin elsőnek tanulmányozta a Galopagos partjain ezerszámra előforduló egy méteres tengert gyíkok életét. ,4 chilei Cordillerák különös hóalakzatai. brazíliai hegyvidék belső fennsíkját, délen Patagondát, amelynek köves fennsíkján, ahcl már csak itt-ott van egy-egy fa, meg ismerte a patagomai struccfajtát, amelyet ma a tudomány Rhea darwini-nak nevez. Pátagomában figyeli meg a teveazerű pa- tás guanako életét is és foglalkozik az ása tásoknál lelt ősmaradványok tanulmányo zásával. A keleti partvidék után meglátogatják a nyugatit is. Itt már Csendes óceán vizeit szeli a hajó- Darwin megismerkedik a hegyóriásokkal, a Cordillerák csúcsaival. Az expedíció elsőnek méri fel az Aconca- gua hegycsúcsot, amelyet Amerika legma gasabb pontjának találnak. Mint termé szettudós szigorú tudományos alapon ma gyarázatot keres és talál is az itt mutat kozó jelenség, a vörös hómező titkának megfejtésére. Rámutat arra, hogy a hó mez i vörös színét nem valami véreső okoz za, amint a babona feltünteti, hanem egy igen kicsiny vörös színű moszat. Szigete ket kutat át, vulkánkitöréseket csodál meg, földrengés tanúja, majd Peru paltjait ku tatja át és itt találkozik az inka-kultúra nagyszerű emlékeivel, maradványaival. 1835 szeptemberében a Beagle elhagyja Dél-Amerikát. ' _ Ütban Tahiti felé — 1000 kilométerre Dél Amerika paatjaStóa — a Gaiopegos szi geteken Darwin az egyméteres úgynevezett leguán-gyíkok és az óriás teknősök életét tanulmányozza, majd később behatóan fog lalkozik a kis korállszigetecskékkel, az atollokkal. Tahiti után Űjzéland a követ kező állomás, majd iSidneybe érkezik a hajó. Darwin Ausztráliában is igen fontos természettudományi megfigyeléseket tesz. Foglalkozik az ottani sűrű cserjés, a scrub világával, meglátja a kacsacsőrű emlőst és a függőleges levelű eukaliptusz fát. Az In diai óceánon hajózva ezután meglátogat ják Mauritius szigetét, utána FolcföMön kötnek ki és Darwin megismerkedik a dél- afrikai síkság növény- és állatvilágával is, majd Szt. Hóna szigete — ahol Napóleon utolsó éveit töltötte — meglátogatása után 1836 októberében a Beagle és vele együtt Darwin is Angliába érkezik. Huszonhat éves volt ekkor, de ez az út számára a legjobb egyetem volt, ez az út tudóssá ér lelte. Néhány évvel ezután látott neki élete fő munkájának „A fajok keletkezése termé szetes kiválasztódás útján“ című művének kidolgozásához. Húas évig dolgozott rajta és a mü, amint már említettük, 1859-ben jelent meg. Munkájában bebizonyította, hogy először is az állati lények a földön a legegyszerűbb sejtazervezetekből alakultak összetettekké és kifejtette az evolúció, a fejlődés elméletét, amely szerint az álla tok az ember távoli ősei. Másodszor pedig leszögezte azt, hogy a létért való harcból azok az állatok kerülnek ki győztesekként, amelyek legjobban hozzáidomulnak és al kalmazkodnak a természethez, hangsúlyoz va azt, hogy ezek tulajdonságaikat öröklés útján továbbadják. Darwin vetette fel és A trópusi szépségekben gazdag új Guinea partja.
