Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 5-6. szám - Gály Iván: Darwin és a darwinizmus
A brazíliai hegyvidéken a hatalmas termita kúpok életét tanulmányozta Darwin. magyarázta meg azt & gondolatot is, amelyből a szovjet darwinizmus indult ki Micsurin és Liszenko személyében és taní tásában, hogy kiválasztással és kereszte zéssel új válfajokat lehet teremteni. Dar win egyben megdöntötte Linné természet- tudós elméletét is, a koráig, sőt azon túl is hivatalos „tudományos" nézetet, hogy az állati és növényi válfajok öröktől fogva ad va vannak, hogy az egyes válfajokat ter mészetfölötti, „isteni“ erő teremtette, hogy azok változatlanok. Még Darwin élel^ folyamán, de 1882 áp rilis 19-én bekövetkezett halála után is ádáz harc folyt követői és az antidarwinis- ták közt. Mivel elmélete materialista ala pokon épült, magára bőszítette az egész egyházi reakciót. Ezzel kapcsolatban fel kell említeni egy esetet, amely igen ki- domborítóan mutatja, hogy az elvakult papság eszeveszett gyűlölettel fogadta Darwin elméletét. Egy évvel Darwin mü vének megjelenése után az angliai Oxford- egyetemen az egész tudományos világ óriá si részvétele és érdeklődése mellett vitát rendeztek a könyvről. Az oxfordi püspök természetesen élesen támadta a darwiniz must és egyben M akarta pellengére zni egyik legnagyobb hívét és követőjét Tho- mas Huxleyt. Többek között a következőt mondotta Huxley felé fordulva: „Szeret ném megkérdezni Huxley professzort, aki velem szemben ül s arra készül, hogy da rabokra szaggasson, ha befejezem beszéde met, mit gondol arról az állításról, hogy az ember a majomtól származik? Vájjon ő magát is a majmaitól származtatja vala mely nagyatyján, vagy nagyanyján ke resztül?" Huxley erre így válaszolt: „Egy cseppet sem szégyenlem, hogy a majmok kal vagyok rokonságban. Ellenben szégyen- lenném az olyan ember atyafiságát, aki magas intelligenciáját, mint a püspök úr, arra használja, hogy az igazságot elhomá lyosítsa és olyan dolgokról vitatkozzék, amiket nem ismer." Fontos ezt a példát felhozni azért is, mivel Darwin tanának ellenségei és meg nem értői éppen ebben a kérdésben, az ember fejlődésének kérdésében, ijp^ekeznek vulgarizálni elméletét. A darwinizmus azt mondja, hegy az ember nem lett megte remtve, nem jelent meg hirtelenül, eledök nélkül, hanem hosszú fejlődés szülte. Nem állíthatjuk azt, hogy az ember a majomtól származik, mivel lényeges különbrég van itt, ugyanis az ember elődjei csak beillesz kednek a legmagasabb fejlett emlősök, az emberszabású majmok családfájába. Ebből a családfából vált ki az ember évmilliók kal ezelőtt és fejlődött tőlük elkülönülten a maga vonalán, miközben a családfa többi emlősétől minőségi ugrás választja el, amint ezt Engels bebizonyította: a munka tette az embert emberré. A tőkés országok uralkodó osztályai ma ig harcolnak a darwinizmus ellen. A meg vásárolható burzsoa tudósok bizonyítéko kat keresnek arra, hogy a darwinizmus elavult és hogy más, új elméletekkel kell
