Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 5-6. szám - Gály Iván: Darwin és a darwinizmus
Darwin és a darwinizmus Á XIX. század derekán, Í859-ben, jelent meg Darwin Károly könyve, „A fajok ere dete", amely döntő fordulatot jelentett a természettudományok fejlődésében és alap jában megsemmisítette az addig uralkodó és az élő természetre vonatkozó nézeteket, amelyek elferdítve magyarázták a termé szet tudományi tényeket. Darwin materia lista elmélete új fényt vetett az alapvető biológiai kérdésekre és amint Marx irta: — „erős csapást mért a metafizikus ter- mászetszemiél'ertre, bebizonyítva, 'hogy az égész mai szerves világ, a növények, az ál latok, valamint az ember is millió éven át tartó fejlődés eredménye“. Darwin Károly, aki az angliai Shrews- bury-ban született, 16 éves korában kezdte meg egyetemi tanulmányait. Először orvos nak készült, de két év múlva ezt abbahagy ta és újabb három éven keresztül Cambrid- gébem teológiát tanult. Azonban már ek kor is a természet utáni vágy vonzotta és így Darwin végül is lemondott a papi hi vatásról, annál is inkább, mivel együk ta nára, aki feűüsmerte benne a természetbúvár érdeklődését, felajánlotta neki, hogy he lyette vegyen részt egy hosszabb expedí ción, kutató természettudós minőségben. 1831-ben indult a 22 éves Darwin a Beagle (Vizsla) nevű hajó fedélzetén arra az útra, amely 1836 októberéig tartott és amelynek során öt világrészt érintett, bárom óceánt, bejárt és óriási természettudományos anya got gyűjtött össze. Az út legnagyobb ered ménye pedig az volt, hogy olyan összefüg géseket és természettudományi törvénysze rűségeket figyelt meg, amelyek előtte a tudomány számára ,terra incognitá“-t je lentettek. Az expedíció tulajdonképpeni célja Dél- Amerikánák térképezése volt és bár való ban a legtöbbet a délamerikai partok mel lett cirkáltak, végül is a hajó négy és fél év alatt világkörüli utat tett meg. Már az utazás elsi szakaszában megismerkedett Darwin a trópusi világgal. A verdefoki szi getcsoportnál tanulmányozta és leírta a tintahal és a nagy aphysia csiga életét. Az Atlanti óceán áltbajózása közben tanulmá nyozta St. Paul szigetének madárvilágát és Femando Noronha vulkáncs kúpjának életét. A Beagle azután Bahiába érkezett. Itt a brazil őserdővel ismerkedett meg a fiatal természetbúvár, majd miután végig- hajózva Dél-Amerika partját a Tűz-fö’-d déli részén töltött hosszabb időt. Dél- Amerika partjai mellett három 63 léi évig tartózkodtak és Darwin majd teljes egé szében megismerte. Járt a Cor dilié rákban (Andok), megjárta a füves carrmókat és a Gály Iván
