Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 5-6. szám - Rákosi Mátyás: Népi demokráciánk útja
hogy biztosítani tudja magának a mun kásosztály támogatását, hogy magával tudja vinni a munkásosztály tömegeit.“ <.Sztálin: A leninizmus kérdésed, Szikra. 1951. 164. óid.). A mi pártunk attól a pillanattól kezd ve, hogy szabadon jelenhetett meg a poli tikai porondon, nemcsak a nemzeti demo kratikus erők összefogását hirdette és nemcsak a fasiszta, hitlerista elemek leg következetesebb üldözőjének mutatkozott, de egyben élenjárt a háborúütötte sebek gyógyításában, a romok eltakarításában, az újjáépítés megkezdésében. Ki tudta válogatni azokat a legsürgősebb feladato kat, melyek alkalmasak voltak arra, hogy a város és falu dolgozó tömegeinek leg égetőbb gazdasági követeléseit kielégít sék. Rájuk tudta irányítani a közfigyel met és megtudta őket oldani. A felszaba dulás első percétől kezdve nemcsak sza kadatlanul kezdeményezett, de vállalta a kezdeményezéssel járó munka legnehe zebb részének végrehajtását is. Gondol junk olyan feladatdk elvégzésére, mint Budapest élelmezésének megindítása, a harc a közlekedés, a vasutak helyreállí tásáért, a „saéncsata“, a hidak újjáépíté se, a gyárak termelésének beindítása. Pártunk a kétkedőkkel, csüggedökkel szemben lelkesen hirdette, hogy a felsza badító Szovjetunióra támaszkodva, saját erőnkből is talpra tudunk állni. Irányító és vezető szerepét kezdettől fogva az egész dolgozó nép tapasztalta és elismer te. Ezzel a vezető szereppel járt az is, hogy kezdték mindenért pártunkat fele lősnek tekinteni. Ez a szerep hosszú tá von, jó munka esetén feltétlenül biztosí totta számára a sikert. De átmenetileg azzal a hátránnyal is járt, hogy minden nehézségért ráhárította az ellenség a fe lelősséget és az ő rovására írták azokat a bajokat is, amelyek a háborúokozta rombolásnak voltak következményei. Pártunk, munkáját ebben a helyzetben megkönnyítette az, hogy részese volt az államhatalomnak. Ezt a részt biztosította számára az a hitlerel lenes önfeláldozó harc, melynek legtöbb áldozatát a mi kommunista pártunk viselte és az, hogy hazánkat a Szovjetunió szabadította fel. Pártmik a bolsevik párt példája nyo mán az államhatalomra gyakorolt közvet len befolyását természetesen minden erő vel arra használta fel, hogy e hatalom segítségével kielégítse a dolgozó tömegek gazdasági igényeit és megnyerje ezzel a maga számára támogatásúkat. A hata lomban való részesedés bizonyos fokig előrehozta azokat a lehetőségeket, ame lyek a bolsevik pártnak csak 1917 no vember 7-e, a hatalom megragadása után álltak rendelkezésére. így a földosztást, mely a feudális nagybirtokok felszámolá sát jelentette és azonnal pártunk mellé állította a földhözjuttatottak jelentékeny részét, már 1945 márciusában végre tud tuk hajtant A bányák és legfontosabb vas- és fémipari üzemék, melyek tulajdo nosai külföldre szöktek, vagy a fasiszta megszállók támogatása miatt kompromit tálva voltak, ugyancsak jórészt azonnal az állam ellenőrzése és vezetése alá ke rültek. A népi demokráciák egyik sajá tossága az, hogy már első szakaszunknak, a polgári forradalom szakaszának folyamán a kommunista pártok részesei az állam hatalomnak s így meg tudnak oldani olyan feladatokat is, amelyek egyébként már a proletárforradalom fejlődési szakaszé he. tartoznak. A földreformnál már alkalmaztuk azt a taktikát, hogy az ellenséget igyekeztur. I megosztani, vagy, ha lehetséges, ssmlege síteni. Ezért a földosztás alsó határút 2ü0 holdban vontuk meg, tehát a kuLákok zö mét nem érintette, s ez megkönnyítette a síma és gyors végrehajtást. Az újjáépítés kezdetén támogattuk a burzsoáziának azt a részét, amely, ha csak átmenetileg is, bekapcsolódott e munkába. Ez jelentéke ny«! elősegítette, hogy a műszaki értel miség, amely akkor még jórészt a bur zsoázia uszályában volt, ugyancsak mun kába állt. Amikor követeléseket állítot tunk fel, gondosan lemértük a várható ellenhatást s ahol csak lehetett, óvatosan, kevéssel kezdtük, hogy az ellenségnek megnehezítsük, hogy ellene minden erőt összefoghasson, mozgósíthasson. Utána fokoztuk a követelést, ahol csak lehetett, átmeneti formákat használtunk fel. A bankóiknál például először csak állami el lenőrzést követeltünk, utána a három legnagyobb bank államosítását. Hasonló képpen az iparban először a bányák álla mi kezelésbe vételét követeltük, azután fokozatosan fejlesztettük tovább a követe lést a hatalmas gépgyárak és a kohóipar állami kezelésére, majd ezeknek az üze meknek államosítására. Az ipar államosí tását ilyen módon esztendőkre elosztott négy-öt fokozatban értük el. Ami a feudális nagybirtokok felosztását illeti, ez csak akkor elősegítője a szocia lista forradalomnak, ha a proletáriá tus és a kommunista párt vezetése alatt törté nik. Az első világháború után az Osztrák- Magyar Monarchia romjain alakult új ál lamok legtöbbjében volt földreform. Cseh szlovákiában, Romániában, Jugoszláviá ban és Lengyelországban felosztották a magyar, osztrák, német és részben orosz nagybirtokosok földjeit. Ezt a földosztást azonban a burzsoázia végezte és termé szetes, hogy ennek politikai kihatásait saját uralma megerősítésére használta fel. A népi demokráciák földosztásai, melye ket a kommunista pártok kezdeményez tek s hajtottak végre, azonnal a munkás- osztály hegemon szerepének elősegítésére, a munkás-paraszt szövetség létrejöttére, vagy megszilárdítására vezettek és így már magukban rejtették a proletárdikta túra csiráit. Mi a legvadabb üldözés és elnyomás napjaiban is biztosak voltunk abban, hogy a Magyar Kommuftista Pártnak mély gyökerei vannak a munkások és
