Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 5-6. szám - Szántó László: A világszocializmust és világbékét teremtő erőről
A világszocializmust és világbókét teremtó erőről A munkásosztály ösztönös harcát a ka pitalizmus ellen a marxi elmélettel való egyesülés emelte a tudatos osztályharc mi nőségileg magasabb színvonalára s tette ezzel ellenállhatatlanná!. A munkásosztály gyakorlatának és tudományos elméletének ez a szerves egysége azonban nem holmi kész, merev, holt receptje a kapitalizmus megdöntésének, hanem fejlődő, rugalmas, élő folyamata a világ megismerésének és újrateremtésének. A XIX. század végén kitűnt, hogy a szociáldemokrata vezetők óriási többsége nem értette, vagy nem akarta megérteni a marxizmus ilyen t e- remtő jellegét és lényegét. Ennek a „fél reértésnek“ végzetes következménye lett a munkásosztály és a szocializmus számára. De nemcsak ennek a „félreértésnek", hanem a „függvényeinek“ is. A H. Inter- nacionálé szociáldemokrata vezetői u. i. va lósággal „berúgtak“ a munkásság osztály harcával kivívott sikerektől és ittas fejjel kikiáltották a parlamentet, a képviselőket és a burzsoa demokráciáit a szocializmusba vezető fejlődés egyetlen útjának, módjának és eszközének. A munkásságot arra taní tották, hogy miután megválasztotta képvi selőit, tegye ölbe kezét, hörtpölgesse nyu godtan sörét (ha van!), s várjon nyugod tan, amíg képviselői, többségre tévén szert a parlamentben, „törvénye® úton beveze tik“ a szocializmust! Nem értették meg a kapitalizmus fejlődésének dialektikáját s azt egyszerűen növekedésnek fogva fel, ar ra tanították a munkásosztályt, hogy a ka pitalizmus fejlődésével az osztályharc okai fokozatosan önmaguktól «átnyúlnák s ez ért az osztályharc ellanyhul óban van és az osztálybéke, a burzsoáziával való megal kuvás lett a szocializmusba való haladás új módja. S amikor a tőke ősszpontosulásá- nak folyamata olyan fokot ért el, amely le hetővé és szükségszerűvé tette a kartelek és trösztök keletkezését, a szocializmusnak e gyászvitézei a tőkének ezt a kiváltsággá levését (monopóliummá, levését) azono sították a (szocializmussal! „Nézzétek — mondották a munkásoknak — a teke szerveződik s ezzel megszűnik tőke lenni és szocializmussá válik.“ Ezzel a hallatlan ha zugsággal kábították el a munkásosztály .könnyen hívő részét, bénították meg ere jét és szolgáltatták ki továbbra is a bur zsoa osztálynak akkar, amikor a kapita lizmus már érett volt az eltávolításra s a munkásosztály szervezetten várta a ve zényszót a kapitalizmus megrohamozására. Ebben a végzetes időben az egész máso dik Intemacdonáléban egyedül Lenin elv társ, majd később lángeszű tanítványa, Sztálin elvtárs vették észre a munkásosz tályt s vele együtt az összes kizsákmányol t dolgozókat fenyegető halálos veszélyt. Egyedül ők ismerték fel e veszély okait, s levonva ebből a megismert tényből a meg felelő elméleti és gyakorlati követelménye ket, ezzel a tettükkel nemcsak megmen tették a világ munkásmozgalmát a fenye gető romlástól, hanem új és maga- sabbrendfi jelleget is adtak neki. Amíg Szántó László u. i. Marx- és Engels-korabeli munkás- mozgalom (azért, mert a szabad vállalko zás, a szabad konkurencia és hasonló bur zsoa szabadságok kapitalizmusának korá ban folyt) jellege és jelentősége szerint a munkásosztályt szervező, öntudatosító, for radalomra előkészítő mozgalom volt, addig Lenin és Sztálin munkásságának következ tében a szocialista forradalom megvaló sításának, a munkásmozgalom győ zelmének, a kapitalizmus felszámo lásának és romjain a szocializmus építésének mozgalmává vált. Marx és Engels munkássága következtében a szo cializmus vágyálomból és utópiából tudo mánnyá lett. Ezt a tudományt a szociál demokrata „ideológusok“ elposványosátot- ták, „leegyszerűsítették“ s ezzel meghami sították. Lenin és Sztálin életműveivel ez a tudomány megtisztult a szociáldemokraták által belévitt eszmei piszoktól és tovább fejlődött, tovább gazdagodott a világ dol gozóinak tapasztalataival, tovább mélyült és magasabb fejlődési színvonalra emelke dett. Tudományos teóriából és az ezt kö vető céltudatos szorgalom által é 1 e t e s valósággá lett, magasabbrendü, új, emberibb társadalmi élette vált; szocializ mussá. A marxizmusnak ezt a magasabb fokát leninizmúsnak nevezzük. Miben van a leninizmus magasabbrendü- s égé? Mindenekelőtt abban, hogy Lenin elvtárs felismerte és tudatosította az egész világ dolgozóiban, hogy a kapitalizmusnak az a változása, amelyet a szociáldemokrata „ideológusok“ a „szocializmusba való bé kés átnövés“ folyamatának hirdettek, a va lóságban a kapitalizmusnak az érettség állapotából a t ú 1 é r e 11 s é g, tehát a rot hadás állapotába való átnövésének folya mata. A kapitalizmus t/úlérefctsége elsősor ban abban jelentkezik, hogy a régebbi egyéni tőkés vállalkozó és kizsákmá nyoló helyébe a tőkés vállalkozók szer vezetei: kartellek, trösztök stb., lépték s ezzel a valamikori szabad vállalkozást nem szabaddá, kiváltsággá, monopó liummá tették, A XX. század kapitaliz musát ilyen monopolista szervezetek ural ják. A mai USA-ban például 3500 monopo lista szervezet uralja az ország termelésé nek 90 százalékát. A monopolista kapitalizmusban a finánc töke az úr. A finánc/tőke, a banktőke éis az ipari tőke összenövéséből keletkezett s