Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 1. szám - Ág Tibor: A műsor összeállításáról - A Fáklya irodalmi pályázatára beérkezett pályaművek
A Csemadok helyicsoportok műsorainak színvona la a megalakulás óta nagymértékben javult. Nagyobb hibák ma már sokkal ritkábban fordulnak elő. Emlék szünk a megalakulás utáni kultúrműsorokra, me lyekben sok kultúrvezető egy-egy számot az ,,új kö vetelményeknek”, egyet-egyet pedig a „közönség nek1’ szentelt. Sűrűn szerepeltek a műsorokon az „átírt” műsorszámok, ósdi kabaré-tréfák, elcsépelt anyósviccek, stb. Ma már nyugodtan mondhatjuk, hogy helyicsoportjaink túlnyomórészt valóban hala dószellemű műsorokat mutatnak be. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a tömegek öntudata nagy mértékben fejlődött, a rossz munkát végző kultúr- felelősok helyébe képzettebbek, megfelelőbb kul- túrmunkások kerültek és egyre több tartalmas kul- túranyag áll helyi csoportjaink rendelkezésére. De a fejlődés fontos tényezője az is, hogy a kul túrfelel ősök megtanulják a műsorok összeállításá nak módját. A műsor sikerét nemcsak a műsorszá mok kiválasztása dönti el, hanem azoknak megfele lő egymásutánja is. A jó műsor: jól választott és jól előadott műsorszámok sorrendje! Mi a jó sor rend? A műsorszámoknak megvan a maguk monda nivalója, a jó sorrend pedig ezt a mondanivalót dom borítja ki. A jó sorrend a hallgatók számára színe sebbé, élvezetesebbé teszi a műsor meghallgatását. A jó sorrend a súlyos számot könnyűvel, a komo lyat vidámmal váltja fel. A jó sorrend a műfajokat (karének, színjátszás, szavalat, tánc stb.) megfelelő módon váltogatja. A jó sorrend az egész műsor egy ségére, az egész műsor közös gondolatának kifeje zésére törekszik. A jó műsorhoz feltétlenül hozzá tartozik a jó kezdet és a hatásos befejezés. Ha műsorunkon félóráig az énekkar szerepel, utána három jelenet kerül sorra és azt négy szava lat követi, — ez helytelen. Nyilvánvaló, hogy ha mű sorunk első részében csupa, komoly mondanivalójú szám van, második részében csupa könnyű, tréfás számot adunk elő, a közönség úgy fogja érezni ma gát, mintha két műsorra hívták volna meg. Az el ső részben kifárad, a második részt pedig az első után tartalmatlannak fogja érezni. A különféle műsorszámok összekapcsolásánál gyakran felmerül az összekötő szöveg szükségessé ge. Az összekötő szöveg a közös gondolatkört feje zi ki, a műsor hangulati egységét teremti meg, a műsorszámok közötti hézagokat tölti ki. Az összekötő szöveg semmiesetre sem lehet uralkodó része a mű sornak, de alárendelt szerepében is jól kell szolgál nia célját, rövid legyen, és tisztán a műsort szolgál ja. Néhol igen jó műsorszámokból igen jó műsoro kat állítanak össze, de elcsépelt ízetlen viccekből álló konferálással elrontják. Műsoraink összekötő szövegében ne keressük feltétlenül a tréfát, hanem azt a gondolatot fejezzük ki, ami a műsor egységét megteremti. Ha a humor odaillő, akkor tréfálkozha tunk. A műsorszerkesztés tehát éppen olyan fontos ré sze a jó kultúrmunkának, mint a műsoranyag he lyes megválasztása. A műsorszámok sorrendjénél több szempontra kell ügyelni, (a technikai szempon tokra is.) Nem tehetünk egymás mellé egy szavala tot és egy jelenetet akkor, ha a szavaló a jelenetben is szerepel s ahhoz ki kell festenie magát és át kell öltöznie. Nagyobb zenekar szerepeltetésénél gondol ni kell arra, hogy körülményes és elég hosszú ideig tart a zenekar elhelyezkedése a színpadon és a hang szerekkel és kottatartókkal való levonulása. Nem lehet öt perc alatt műsort összeállítani. A műsorösszeállítás megfontolt munka eredménye kell, hogy legyen. Minden műsor összeállításánál más és más kérdések merülnek fel. Ha a kultúrfelelős poli tikailag képzett és ha a rendezéshez érzéke van, ezen a téren is jó munkát végezhet, csak fel kell ismer nie a műsorszerkesztés fontosságát. A Fáklya első számában hirdetett irodalmi pá lyázatra december 21-ig, a határidő leteltéig közel száz szerző küldte be verseit, elbeszélő költemé nyeit, csasztuskáit, novelláit és színpadi jeleneteit. Ezúttal korai lenne nyilatkozni a beküldött kéz iratok tartalmáról, mert a bírálóbizottság csak most fogja őket tanulmányozni, a kéziratok jeliigéiből máris tisztán megállapíthatjuk, hogy a jelentkező szerzők zöme munkásokból és parasztokból tevő dik öss-ze. Az érdekesség kedvéért felsorolunk itt néhány jeligét: „A béke nevében.” „Piros zászló Béke galamb.,, „A Párt/' „Béke.” Béke-jelige kettő is van. Továbbá „Remény.” Tóborzó a HUKO-ból”. „Dolgozó". „xÁcélöntő. „Munka“. »Számvetés“. »A gyermek az ígéret. . »Munkásbecsület’ Mindig csak előre’ ,A béke vezére ,Igazság’ ,Zetor 25’ ,If jú harcos’ Igazi szocialista kultúrával a tartós békéért’ ,Május elseje’ ,Sztálinhoz’ — Ezek vala mennyien verseket küldtek be. A prózaírók között többen ilyen jelszavakat használtak: »Szárnypróbál gatás’ »A nép nevében’ ,Felszabadult élet’ ,Aktív* ,Minden kezdet nehéz’ ,Handlova‘ ,Az igazság győz’ /Vár a HUKO’ ,Az új ember nevelése’ ,A mi erőnk az igazság’ »Előre* ,Világszabadság’. A Fáklya irodalmi pályázatához sok reményt fűzünk és ha lesz is a beküldött kéziratok közt selejt, nem fér kétség hozzá» hogy igazi tehetségek re is bukkanunk. A pályázat díjnyerteseinek a ne vét a Fáklya februári számában hozzuk nyilvános ságra. Ág Tibor A műsor összeállításáról A Fáklya irodalmi pályázatára beérkezett pályaművek.
