Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 1. szám - Beküldött levelek
A Fáklya második számában mellékelt kérdőívre, amely hat kérdést tartalmazott, számos levél, hoz zászólás érkezett a szerkesztőségbe. A levelek írói túlnyomó részt munkások, parasztok, továbbá taní tok és a haladó értelmiséget képviselők. A levelek írói egy-kettő kivételével ,amelyek név telenül érkeztek, pozitiven szóltak hozzá a föltett kérdésekhez. Arra a kérdésre pl. vájjon ajánlják-e a Fáklyát ismerőseiknek, szomszédaiknak, valameny- nyien egyöntetűen és tömören azt válaszolták: igen. Örvendetes, biztató jelenség ez, már azért is, mert bizonyítja, hogy a Fáklya szerkesztő bizottságának az a döntése, hogy magyar dolgozóinknak nivós kul túrpolitikai folyóiratra van szüksége, helyes volt. A levelek írói továbbá azt is bizonyítják, hogy a magyar dolgozók zöme komoly érdeklődéssel visel tetik a marxi-lenini-sztálini tanok iránt. A levelek hangján határozottan érezni lehetett, hogy a ma gyar dolgozók szeretettel olvassák a Fáklya elméle- írásait. A Pártunk iránti hűségnek a hangja, aely kicsendül valamennyi levélíró mondanivalójá- ,jól, annál értékesebb, mert munkások, parasztok, haladó értelmiségiek hozzászólásáról van szó. Ez arra kötelezi a Fáklya szerkesztőségét, hogy még hatványozottabb éberséggel ügyeljen a Fáklya fé nyére és híven kitűzött céljához világosságot ter jesszen a magyar dolgozók széles körében. Ám ahhoz, hogy feladatunkat teljesítsük, okvet lenül szükséges, hogy állandó érintkezésben legyünk olvasóinkkal. Szükséges, hogy olvasóink aktívan résztvegyenek a lap szerkesztésében olymódon, hogy hozzászólásaikkal rámutassanak azokra a problé mákra, amelyek foglalkoztatják őket és amelyekről többet' szeretnének tudni. Az eddig beérkezett levelek főleg a szocialista szépirodalomért szállnak síkra. Több verset, novel lát kívánnak. Sokan szívesen olvasnának tudomá nyos szakcikkeket, a lakatos, asztalos, ács és hegesz tő mesterség új módszereiről. Konkréten rámutat nak arra, hogy a Szovjetunió sztahanovista mód szereiről szeretnének többet tudni. Néhány asszony pedig varrás-, szabásmintákat kér. Egyszóval vala mennyi levélíró hangjából kiérezni, hogy építeni, dolgozni, tanulni akar, valamennyi hozzászólásból kicsendül, a békéért való harc forró vágya és mi mindent elkövetünk, hogy olvasóink kívánságainak eleget tegyünk. Természetes, hogy ez egyszerre nem megy. Amint Lőrincz elvtárs a Fáklya első számában már kifej tette, az a feladatunk, hogy növekvő nemzedékünk új íróinak és költőinek fejlődését elősegítsük. E fel adat végrehajtása nem megy máról-holnapra. Az új káderek nevelése számtalan iskolában van most folyamatban. Fiatal újságíróink, népnevelőink, a munkás-' és parasztitjuság számos iskolában most tanulja szorgalmasan a marxi-lenini tanokat. Pár tunk és népidemokratikus kormányunk mindent el követ, hogy az itt élő magyarság méltó káderekhez jusson és valamennyi itt élő magyar ön tudatos dolgozóvá fejlődjön. Nagy gondot, figyel met szentelünk annak, hogy itt élő és fejlődő Íróin kat, költőinket, kritikusainkat szólaltassuk meg a Fáklya hasábjain és az itt megjelenő magyar köny vekről adjunk kimerítő beszámolót. A Fáklyának továbbá az a feladata, hogy pontosan számon tartsa Szlovákia iparosításának egyre hatalmasabb iramú fejlődését. Ez nem könnyű feladat. A Fáklya fejlő désével egyidőben fejlődnek íróink, ifjaink, lányaink, és az új szocialista ember bontogatja szárnyait. Ezt a fejlődési folyamatot csak úgy tudjuk hatékonyan meggyorsítani, ha olvasóink mellénk állnak, hogy hozzászólásaikkal elősegítsék munkánkat, elősegít sék a békeharcot, hogv „teh'es felkészülésé?? srel vár juk a támadót.” A beküldött levelekből nenany ercexes útbaigazí tó hozzászólást itt közlünk: Zelina Béla, rozsnyói mechanikus, a következőket írja: Tetszettek nekem az „Őrök időkre a Szovjetunióvar1, és „Győz az ön tudat” c. cikkek. Az 1. szám tartalma sajnos a mun- .káslevelezpk leveleit mell-zte. Tartalma alapjában gyenge volt, ami természetesen a kezdet nehézségei nek tulajdonítható. A könyvismertetésből hiányzik a magyar szakkönyvekről szóló beszámoló, ami sze rintem nélkülözhetetlen. Ha egy munkás ma fejlődni akar, akkor okvetlenül ismernie kell a legújabb mun kamódszereket, valamint az újítók elért eredményeit és az újítások részleteit. Simkó Gyula szepsi raktárnok a következőket írja: A Fáklyában semmit sem találtam fölösleges nek, mindent az utolsó soráig szívesen és érdeklő déssel olvastam el. De bevallom, hogy még szíveseb ben olvastam volna a HUKO-ról és általában töb bet hazánk építkezési iparáról. Továbbá fontosabb híreket a világ eseményeiről, hogy a Fáklya olvasó ja tájékoztatva legyen a világhelyzetről. A Fáklyát valamennyi ismerősömnek ajánlom. Továbbá azt ajánlom a Fáklya szerkesztőségének: ha a nőket és az ifjúságot meg akarják nyerni, több képet közöl jön. — Kovács Antal munkás ezeket írja: Érdeklődéssel olvastam Fucsik írását, továbbá a szövetkezeti moz galmunk fejlődéséről és az Őrök időkre a Szovjet unióval című cikket. Ezenkívül tetszett a népdalról és a magyar nótáról szőlő beszámoló. Többet sze retnék olvasni a szovjet népről, amely már a kom munizmus hatalmas építkezésein dolgozik. ElőHze-
