Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 4. szám - Hogyan mutatjuk be műkedvelő színpadon a "Közös utat"
Több Csemadok helyicsoport mű kedvelői fordultak szerkesztőségünk höz azzal a kéréssel, hogy adjunk tanácsot, hogyan küzdhetik le a szín művek — mint például a „Közös út“ — előadásánál a kis színpadokból származó akadályokat. Ezekre a kér désekre az alábbi cikkben válaszo lunk: 'cHjag.yeut tu utat/uh be mühedaetíx színpadon a utat“ I kép 1. ábra, a képek alaprajzai. 2. ábra, Falvainkon a legtöbb helyen kis- vagy középnagyságú színpadok vannak, amelyek előtéri nyílása 4—5 méter széles, 3—3.5 magas és 4—5 méter mély. öt képből, 3 interiőr, 2 exteriőrből (interiör =r belső, há- zonbelüli szín, exteriőr = külső, házonkí- viili szín), álló játékot ilyen színpadon be mutatni nem könnyű feladat. Sok nehézség merül itt fel, amelyeket azonnal, a színpad tervezésénél tekintetbe kell venni és ame lyek bizonyára lényegesen befolyásolják az alaprajzot és az egész térbeli megoldást. Az első és a legkomolyabb nehézség — amelyből aztán a többi is ered — a tér hiány (mélység, szélesség, magasság), ki váltkép a manipulációs tér hiánya (a dísz letek elhelyezésére), valamint a hiányos, vagy majdnem teljesen hiányzó technikai felszerelés. Nem szabad azonban meghát rálni ezek előtt a tárgyi hiányók előtt, igye keznünk kell a sokszor látszólag megold hatatlan kérdéseket (pl. a mennyezet az in teriör képeknél) megoldani, mivel enélkül egy lépéssel sem haladhatnánk előre az ed dig rendszeresen használt, többnyire csak jelképes színtéri megoldásoktól, amelyek nél nincs meg a határozott törekvés az ész szerű megvilágításra, a távlat elérésére, az észszerű alaprajz betartására, a színtérnek a történet helyére való lokalizálására. Észszerű alaprajz — tipizálva. Mivel a színtér elsőrendű feladata a nézőt arra a tipizált színtérre vezetni, amelyen a törté net lejátszódik és éppen a reálisan tipizált képpel támogatni és fokozni a színészi elő adás hatóerejét — ennél a kérdésnél meg kell állnunk egy pillanatra. A „Közös út“ .története Dél-Szlovákiá- ban, a határvidéken (valahol az Ipoly- mentén) játszódik le. E vidék házainak ti pikus formája a keskeny sorház (amely a hossztengelyü alaprajz keskenyebb oldalá val néz az utcára és amelyben a helyiségek az udvar mélye felé sorakoznak fel). Három interiör és egy exteriőr (második kép) kapcsolódik ehhez az alaprajzhoz. Az első kép Nagyék konyhájában játszódik le. Rendezői szempontból két feltétel adódik itt, amelyek befolyásolják slz alaprajzot, és pedig a két használható ajtó (az udvar-’; ra és az első szobára) és a kemence. Az első kép alaprajzát aránylag világo san mulatja meg az 1. számú ábra. Szel jük át a konyha alaprajzát A.—B. metsző- vonallal, tekintsünk el a metszettől balra 11. kép
