Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 4. szám - Bátky László: Hogyan segítheti elő a Csemadok a falu gazdasági fejlődését
Arra a kérdésre, hogy a szövetkezeti gazdálkodás milyen hatással van a falu kulturális fejlődésére, ez a felelet: a szö vetkezeti gazdálkodás megteremtője, létre hozója és biztosítéka a falu kulturális fej lődésének. 4. Az a kérdés most már, hogyan kapcso lódhatok a Csemadok kultúrmunkával a szövetkezeti mozgalom előmozdításába, vagyis, hogy a kultúra hogyan segítheti elő a gazdasági élet fejlődését. Erre száz és ezer lehetőség van. Mindezekkel a kér désekkel, lehetőségekkel e cikk keretében foglalkozni nem lehet, de megkísérlem egy példával megvilágítani ezt az utat. Egy éve már, hogy megjelent a magyar könyvpiacon a kiváló szovjet írónő, Gaii- na Nyikolajeva Sztálin-díjjal kitüntetett nagyszerű regénye „Az aratás“. A regény óriási sikert aratott a csehszlovákiai ma* gyár dolgozók között és szinte hetek alatt sokezres példányszámban került dolgozó parasztságunk kezébe. Mi sem jellemzi job ban a regény sikerét, mint az, hogy nem győzik a Magyar Könyvesboltot elég pél dánnyal ellátni. Minek tulajdonítható a re gény páratlanul nagy sikere? A stílusá nak, az író nagyszerű elbeszélőképességé- nefk? Vagy annak, hogy példaképünk, a szovjet ember, a kolhozparaszt életét, egy kolhoz életét írja meg mesteri módon ? Feltétlenül ennek is döntő része van a könyv sikerében, de hogy a regény üyen nagy érdeklődést váltott ki dolgozóink, kü lönösen dolgozó parasztságunk, a szövet kezeti tagok között, annak tudható be, hogy olyan témával, olyan kérdésekkel foglalkozik, amelyek nekünk is legégetőbb mindennapi problémáink. Nyikolajeva „Az aratás“ című regénye egy kolhozról, a szovjet kolhozparasztok életéről szól. A regény rövid tartalma az, hogy a Nagy Honvédő Háború ideje alatt meggyengült kolhoz hogyan lép a fejlő dés útjára, a kommunizmust építő szovjet nép diadalmas útjára. Ez a regény az első laptól az. utolsóig olyan kérdésekkel foglal kozik, amelyek szocializmust építő pa rasztságunk, a szövetkezeti gazdálkodás útjára lépett parasztságunk mindennapi kérdései. Megmutatja, milyen módon éri el a kolhoz gazdálkodása megszilárdítását, a munkafegyelmet, a kolhoztagoknak a kö zös vagyonhoz való új viszonyát. Megis merjük a regényből, milyen módon éri el a kolhoz, hogy a földekről soha nem látott gazdag termést takarítson be, hogyan ala pozzák meg a kolhoz egyre nagyobb ered ményeket elérő állattenyésztését, megis merjük a kolhoz új termelési- és munka- módszereit, a traktorállomás és a kolhoz egymáshoz való viszonyát, a Párt hatal mas erejét, a párttagok aktivitását, amely megteremtője és hajtómotorja a kolhoz biztos fejlődésének az ifjúság nagyszerű szerepét, a munka megszervezé sét, a munka versenyt és még sok mást. száz és ezer olyan kérdést, amelyek szö vetkezeti gazdálkodásunk mindennapi és legfontosabb kérdéséi. Szövetkezeti gazdálkodásunk fő felada ta a szövetkezetek szervezeti és gazdasá gi megszilárdítása. „Az aratás“-nak az a gerince, hogyan szüárdul meg a kolhoz szervezetileg és gazdaságilag. Hogyan kell megszilárdítani a munkafegyelmet, — ez a kérdés minden szövetkezetünkben a leg fontosabb kérdések egyike. A regény isko la- és gyakorlati példáját adja . annak, hegy a kolhoz munkáját elhanyagoló kol- hozpxarasztok hogyan teszik legfontosabb ügyükké a munkák idejében és minél jobb minőségben való elvégzését, a kolhoz fel virágoztatásának ügyét. Szövetkezeti tag» jaink nem érzik magukénak a szövetkeze ti vagyont. Felejthetetlen alakja a regény nek a főhős Bortnyikovnak az apja, a molnár, aki kispolgári gondolkodású, gaz dagodni akaró felesége hatására hazavisz néhány marék hajdinakását a kolhoz kö zös vagyonából. A munka jó megszervezé se, a munkacsoportok, a brigádok megala kítása, az egyes munkacsoportok és az egyének közötti verseny kialakítása, — ez bizony még gyermekcipőben jár szövetke zeteinkben. A regény ifjúsági csoportja a felejthetetlen emlékű Aljasával, vagy pe dig Avdotya állattenyésztő csoportjának története megtanítja szövetkezeti tagjain kat arra, hogyan kell az egyes munkacso portokat megalakítani, azokat vezetni és azok között a szocialista munkaversenyt kifejleszteni. A traktorállomások és a szövetkezetek egymáshoz való viszonya egyik leggyen gébb pontja szövetkezeti gazdálkodásunk nak. Ha megfigyeljük és a mi viszonyainkra alkalmazzuk a regényben szereplő és a kolhozban dolgozó traktorosbrigád és a kolhoz között fennálló viszonyt, óriási, mérföldes léptekkel visszük előre szövet kezeti gazdálkodásunk ügyét. 5. Hosszú oldalakon át lehet még felsorol ni azt a száz és ezer kérdést, amikre a re gényből pontos választ, útmutatást ka punk, amiknek megvalósításával, alkal mazásával szövetkezeteink sok nehézsé güket lekiizdhetik, bőséget és gondtalan életet teremthetnek tagjaiknak, jómódúvá és kultúrálttá tehetik a szövetkezeteink ben dolgozó parasztságunkat. Ez a regény, „Az aratás“, mindennapi bibliává, nélkü lözhetetlen tankönyvvé válhat szövetkezeti tagjaink kezében. Ragyogó távlatokat nyújt e regény dolgozó parasztságunknak, a jövőt mutatja meg. Élni kell vele és fal kell tudni használni a regény nagyszerű példáit, amelyek nálunk megvalósítva gaz dag gyümölcsöt fognak hozni. Fel kell tenni a kérdést, felhasználtuk-e ezt a regényt szövetkezeti mozgalmunk előremozditására, a szövetkezeti gazdálko dás megszilárdítására és a szövetkezeti ta gok öntudatának nevelésére? Sajnos, nem
