Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 4. szám - Bábi Tibor: Ezt a fajtát ismerem
oszlásakor különböző formájú, különálló részecskékre esik szét. É részecskéket chroanosomáknak nevezik. A chromosoanák nagysága nem egyforma, kisebb részecs kékből állanak. A weiszmannisták ezeket géneknek nevezik. A weiszmannisták el mélete szerint ezek a gének az öröklődő anyag. Nemzedékről nemzedékre csak e gé nek közvetítik az öröklődést. Micsurin hívei azonban kísérletekkel be bizonyították, hogy a növényekben semmi féle öröklődő anyag nincs, hogy a szerve zetben. nincsen szerve az öröklésnek. Az Öröklődés olyan tulajdonság, amely az egész test és bármely részének sajátja. Ezt a tulajdonságot a szervezet adott alakjá nak egész megelőző fejlődése határozza meg. Az öröklődés tulajdonságúiban a szer vezetekben akkumulált előző fejlődés jut kifejezésre. Ezt a fejlődést, a szervezet előzőleg megtett útját és az előtte álló utat megér teni csak akkor lehet, ha a szervezetet és életfeltételeit egységként tesszük vizsgá lat tárgyává. A szervezet és életközege mint egység fejlődnek ki. Míg a növénynél és az állat nál ez a közeg biológikus jellegű, addig az embernél társadalmi jellegű. Emiatt az emberiség haladásának a vizsgálatánál, te hát az egészségügy terén is, az emberi társadalom kívánatos átépítésének elvéből kell kiindulni. Az ember egészsége elsősor ban szociológiai és csak másodsorban bio lógiai probléma. Ellentétes nézetük van azoknak, akik az idealisztikus weiszmanni biológia alapján állnak. De minden mate rialista világnézetű orvos, aki a valóságat helyesen ítéli meg, a szociális környezet és életfeltételek fontosságát tartja első rangúnak. Ha körültekintünk, látjuk, hogy a kapi talista államokban, ahol már a gazdasági krízis felütötte fejét, egyúttal az orvostu domány és a természettudományok is vál ságban vannak. A másik oldalon a Szov jetunióban az általános hatalmas fellendü lés mellett az orvostudomány is példátlan haladást mutat fel, ami érthető is, ha tu datosítjuk magunkban azt a tételt, hogy a szocializmusban az ember a legnagyobb érték. És a szocializmus fő célja az ember jólétének biztosítása. Az orvostudomány az ember legnagyobb kincsét, — az egész ségét védi. így lesz az orvostudomány sza bad tudománnyá s az orvos igazi orvossá. A szocialista egészségügy és az orvos- tudomány nálunk is nagy lendületet vett. Hogy ezt a fejlődést meggyorsítsuík, mind nyájunknak minél többet kell dolgoznunk munkahelyünkön, főleg tisztázni kell ma gunkban az ideológiai problémákat és kí méletlen harcot kell vezetnünk az ál-tudo- mányos ideológiák ellen. Ezt a fajtát, ezt ismerem- Volt idő, hogy egész nyáron át dolgoztatott velem. Nappal a mezőn égő nap alatt. Kevés erőmből estére csak hazamenni maradt, akkor meg lovait keféltette. Pihenő időm, verseim a tehenekkel megetette. Diák voltam, — csavargónak nézett. Néha enni adott. S Szentistvánkor mérte ki a fizetséget: jószerencsét kívánt, egy pár rossz bakancsot. ,,istenáldját" adott, s útraaalónak száraz kenyeret. — Ha akarok, hát mehetek, amerre szemem lát. — Folytathatom az iskolát. — Ott álltam, mint száraz kút felett a szélben csikorgó gém. — éhesen, árván, egyedül az Alföld kellős közepén. Gyalog indultam, dobbanó, rengető haraggal. — Megint országút bolondja! — S talpam alatt süllyedni kezdett a kulák kétszáz holdja... Ezt a fa/tát ismerem Bábi Tibor
