Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 4. szám - Csáder Mihály: Materialista világnézet az élettanban
kel és tulajdonságokkal rendelkező új szer vezetek keletkezését a természetben." Helyes termesztési eljárással — mon dotta I. V. Micsurin — a vad almafáit is nemessé lehet tenni, viszont hanyag és helytelen gondozás mellett a legnemesebb almafa is hamarosan elveszti az ember szempontjából értékes pozitív tulajdonsát gait. Nem megfelelő gondozás, helytelen és szűkös táplálás következtében a legneme sebb jószág is alacsony produktivitásává és közönségessé lesz. A gyakorlat bizonyítja a micsurini bio lógia azon álláspontját, hogy a szerveze tek fejlődésük közben szerzett tulajdonsá gainak öröklődése szükségszerűség. A gyakorlat cáfolja Micsurin ellenfelei nek azt a nemtudományos állítását, hogy a szervezetek fejlődésük közben szerzett tulajdonságai nem örökölhetök. A micsurini és weíszmaniústa biológiai irányzat ellentétes volta már a szerep, a feladatok és tudomány céljainak meghatá rozásából is kitűnik. A weiszmannisták azt állítják, hogy a tudomány alapjai különböznek az élettől. A weiszmannistáknál a tudomány az élet felett, az életen kívül van és elszakadt tő le. A tudomány a maga szabályait diktál ja az életnek. Amint már mondottuk, I. V. Micsurin kutatásaiban állandóan abból indult ki, hogy minden tudományos kutatásnak az élet szükségleteiből kell kündulnia és min den tudományos eredményt a gyakorlat ban legszélesebb körben való alkalmazá sával kell megkoronázni. Micsurin követői a biológiát az emberi munkálkodó tevé kenység azon területének tekintik, ahol az egyetlen követendő cél — a földművelő munkájának megkönnyítése és e munka termelékenységének emelése. A biológia tu dományának egy a célja: megmagyarázni a természet jelenségeit, megismerni a ter mészeti törvényszerűségeket, hogy a ter mészetet az ember érdekeinek megfelelően irányítsa. A tudomány és az élet, valamint a gyakorlat alapja ugyanaz. A micsurini biológia a gyakorlati tevékenységnek a természeti törvényszerűségek mély tudo mányos megismerésén alapuló tudomány. A tudományt az emberek hozzák létre és fejlesztik emberek számára, emberi célok érdekében. Természetesen nem mentes minden emberi dolog közös jellemzőjétől sem — a tökéletlenségtől. Mégis az a tény, hogy létezik egy cselekvő és gyümölcsöző tudomány, amely segít az emberek élete felépítésében, abban, hogy a mi életviszo nyainkban ezt az életet mind jobbá és job bá. tegye — ez a tény azt jelenti, hogy az emberi tudás tökéletlensége nem akadálya e tudás termelékenységének. Az igazi tudomány lépten-nyomon hasz not hajt az embernek és mindig hozzáfér hető az em; mi értelem számára. A miesu- riní biológia pedig ilyen tudomány. Az el mélet és gyakorlat összhangja a micsuri- D. Liszetiko. ni biológia egyik legfőbb jellemző vonása. Ebben rejlik ereje is. A tudománynak az életitől való, már em lített elszakadása, sajátos folytatásra ta lál a weiszmannisták tanaiban, akik a szervezetet életkörülményei közül kiragad ják. A szervezetet életfeltételeitől elvá lasztva, a weiszmannisták a legtisztább idealisták módján, a szervezetben keresik a fejlődés okát. A weiszmannisták azt hiszik, hogy az élő testen belül van egy attól különböző valami, ami öröklődik. Ebben az öröklődő valamiben benne van az egész felnőtt szer vezet terve és benne rejtőznek az ezen ter vet végrehajtó erek is. Ebben az öröklő dő anyagban előre meg van határozva, mi lyen lesz a szervezet külső alakja, milye nek lesznek a tulajdonságai és mennyi ideig fog élni. Az öröklődő anyag vezeti az élő test minden ténykedését és változá sát. Ugyanakkor önmagában teljesen füg getlen a testtől. Még kevésbbé függ az öröklődő anyag az életkörülményektől. Az öröklődő anyag változatlan és halhatatlan. Változatlanul száll generációról generációra és az egész élet alapjául szolgál. A növények sejtjeiben mag található. Ez a mag fejlődés közben, amint ez a megfes tett preparátumodon megfigyelhető, fel
