Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 4. szám - Csáder Mihály: Materialista világnézet az élettanban
sai, mint Servétius, utána Vesalius, a XVII. századiban Harwex, a XVIH-iSkiban Haller és a XIX-ikben Wöhler, Virchov és Dar win. Darwin Károly származástana a tudo mány új korszakát nyitotta meg. Lerakta a materialista biológia új alapjait, mely a növények és állatok külsejének passzív le írásáról áttért ezen formák keletkezéséneik megmagyarázására. Darwin egyúttal meg teremtette az élő természet tanulmányozá sa tudományos módszerének alapjait. Dar win a fajok keletkezését nem magyarázta az élő organizmusnak vele született fejlő dési képességével, hanem az organizmus nak a rajta kívül álló életfeltételekhez va ló alkalmazkodásával; szóval nem a szer vezet sajátosságával, hanem az életföltéte- lek hatásával. A természet fejlődéséről szó ló tudományba Darwin vezette be a nem tudományos idealista magyarázat helyett a materialista értelmezést. Ebből a szem pontból Darwin közel áll Marxhoz, tekintve kutatásainak jellegét. Marx sem magya rázza az emberi társadalom kifejlődését az embernek vele született tulajdonságaival, hanem az emberek között a külső világ hatására kifejlődő társadalmi viszonyok kal. A burzsoa-rendszer biológusai természe tesen mindent megtettek, hogy a biológiá ból kiszorítsák a kutatás darwinista szel lemét s megdöntsék fejlődési elméletét. Mig a kapitalista államokban teljes ered ménnyel hamisíthatták s hamisíthatják a természettudományok elméleteit, a Szov jetunióban a természettudományok hatal masan fejlődnék. Micsurin és tanítványa, Liszenkó tovább fejlesztik Darwin tanát és Darwin szelleme nemcsak, hogy teljesen beleolvadt a micsurini biológiába, de meg lelte benne további kibontakozását. A biológia — melynek alapvető kérdé seivel foglalkozott a V. I. Leninről elneve zett állami mezőgazdasági akadémiának 1948 VII. 31-én tartott rendes ülése — az élő természet fejlődési törvényeinek tudo mánya. Ezeket a törvényeket mi ismerni akarjuk, hogy az élő természet fejlődését praktikus módon az emberiségnek hasznot- hozó irányba terelhessük. A biológiai törvényszerűség kivizsgálása a modem szovjet biológiai tudomány fő fel adata. A biológia ezt a fő feladatát csak abban az esetben oldhatja meg sikeresen, ha egészséges alapokon fejlődik tovább, ha a biológusok helyes, általános szemszög ből nézik az élő természet fejlődését. Korunk nagy biológusa I. V. Micsurin tudományos kutatásaival és a szelekció történetében sohasem látott gyakorlati eredményeivel lerakta a materialista bioló gia új fejlődési korszakának alapjait. A weiszmannisták a változások okainak meg ismerhetetlenségéről szóló tudományelle nes állításaival és annak tagadásával szemben, hogy a növények és állatok ter mészete irányítottan megváltoztatható, I. V. Micsurin mélyen tudományos elvet al kalmazott: az ember képes felismerni a szervezetek tulajdonságainak változását előidéző okokat és ezen az alapon képes uralkodni a változásokon és tervszerűen megalkotni a növények és állatok számára hasznos formáit, megalkotni jobban, mint ahogyan ezt a természet maga teszi. Bio lógiai tudományunk fejlődése szempontjá ból a legnagyobb veszélyt az jelentette, hogy benne a legújabb időkig szélesen el terjedtek tudományellenes nézetek az örök lődés megváltoztatását előidéző okok meg ismerhetetlenségéről. Ezeket a nézeteket a reakciós biológusok terjesztették — a weiszmannisták. Az a körülmény, hogy Micsurin híveinek sikerült a gyakorlatban bebizonyítani, hogy az öröklődés változásainak okai meg ismerhetők, hogy e változás irányítása le hetséges és sikerült teljesen megsemmisí tendők a weiszmannistákat az öröklődés változtatását előidéző okok megismerhe tetlenségéről alkotott nézeteikkel egyetem ben, egyedülálló nagy jelentőséggel bír bio lógiánk további fejlődése szempontjából. Nem kisebb jelentőségű a weiszmannis ták másik általános jellegű, tudományelle- nes és idealista nézetének — a növények és állatok fejlődés közben szerzett tulaj donságainak és jellegzetességeinek örököl - hetetlenségót állító felfogásnak leleplezé se sem. A weiszmannisták, a növényi és állati jellegzetességek öröklődésének változatlan ságáról (vagy a ritkán fellépő változások nak az életfeltételektől való függetlenségé ről) hangoztatott tudományellenes állítá saiknak megfelelően tagadják, hogy a nö vények és állatok fejlődésük közben szer zett jellegzetességei örökölhetek. Elképze lésük szerint a növények és állatok fejlő désük közben nem tesznek szert újabb tu lajdonságokra és jellegzetességekre. Ebből következik, hogy az embernek nem áll módjában a termesztett növényeknél és háe ziállatoknál újabb tulajdonságokat vagy jellegzetességeket kifejleszteni. Micsurin és hívei bebizonyították, hogy a weiszmannisták ilyen állításai nem felel nek meg a természet objektív törvénysze rűségeinek. Micsurin hívei abból indulnak ki, hogy a növények és állatok fejlődésük közben szerzett tulajdonságainak öröklő dése nemcsak lehetséges, hanem egyene sen szükséges, „Az utódok több generáció szervezeteiben felhalmozódó új jellegzetes ségek és tulajdonságok hatására változnak és bonyolultakká lesznek“ — mondotta T. D. Liszenko akadémikus az ülésen tartott előadásában. „A szerzett jellegzetességék örökölhetőségének tagadásával együtt ta gadni kell a természet fejlődését is, vagy az utóbbit titokzatos erők hatásával meg magyarázni .A szerzett jellegzetességek öröklődésének elismerése nélkül lehetet lenség materialista alapokon megmagya rázni az élő természet fejlődését. Nem le het megmagyarázni új jellegzetességek, új tulajdonságok, vagy új jellegzetességek
