Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 4. szám - Szántó László: A világ leghatalmasabb erejéről
Az imperialista tudomány. változtatta át nem emberi lényből ember ré. Amikor Marx a munkát az őt megillető első helyre teszi az összes emberi tevékeny ségek között, nem kisebbíti le a szellemi tevékenység, a tudás szerepét sem az em beri életben. Ellenkezőleg! Azzal, hogy igaz megismerést biztosító módszert adott az embernek, lehetővé tette, hogy az elmélet és a gyakorlat eggyé legyen, hogy az em beri gyaikcrlat a világ elméleti megismerö- jévé és ez a világot átalakító és teremtő gyakorlattá váljék. Döntő jelentőségű azonban Marxnak az a megismerése, hogy nem akármilyen tár sadalmi dolgozó osztály, vagy réteg válhat ezen világot átalakító gyakorlat végrehaj tójává, hanem egyedül csak a modem munkásosztály. Összehasonlította a korabeli társadalom dolgozó osztályait, úgymint a kisiparos, a dolgozó paraszt és a munkásosztályt és felismerte, hogy mun kájuk közül a munkásosztály munkája a legfejlettebb, hogy egyedül a munkásosz tály munkája fejlődik ellenállhatatlanul. míg a töbhi dolgozó népek munkája hova tovább visszamarad és visszahanyatlik. Marx félfedezte a munkásosztályban a tör ténelem leghaladóbb és legforradalmibb osztályát, amelynek létérdeke, hogy meg szabadítsa nemcsak önmagát a kapitalista kizsákmányolástól, hanem az összes ki zsákmányolt rétegeket, a dolgozó paraszt ságot és iparosságot is; amelynek létérde ke, hogy valóra váltsa a tudományos meg ismerés minden igazságát, s amely nem nyughatik meg addig, amíg nem teremti meg azt a társadalmat, amelyben lehetet len az embernek ember által való kizsák mányolása és elnyomása. Dé nemcsak Marx fedezte fel a munkásosztályban a tudo mány valóraváltóját, hanem a munkásosz tály is felfedezte a marxizmusban azt a tu dományt, amelyre felszabadító harcában szüksége van; azt a tudományt, amely gya korlatának biztonságot, teremtőerőt és el lenállhatatlanságot ad. A munkásosztály osztályharcának a tu dománnyal, az igazi, a munkás, a marxi tudománnyal való összeforrdsából keletke zett a mai kommunista munkásmozgalom. A marxizmus emelte fel a munkásosztály valamikori ösztönös osztályharcát — a kommunista párt közvetítésével — a tudo mány színvonalára s tette ezzel az egész tudást a világ leghatalmasabb anyagi erő jévé s a munkásosztályt mindenhatóvá. Az egykori hajccskából, ami a munkás- mozgalom volt, amely a vak elemi erők já tékszere volt, a marxizmus csinált olyan hajót, amely uralkodik az elemeken, amely utasai akaratának engedelmeskedik s gyor san és biztosan halad tudományosan kitű zött célja, — a kommunizmus felé. A marxizmus megismerteti a munkásosz tályt — a kommunista párt közvetítésével — a kapitalista társadalom fejlődési tör vényszerűségével, ezzel képessé teszi, hogy osztályharcát az élet politikai, gazdasági, kulturális terén úgy vezesse, hogy az a ka pitalizmus legyőzésére vezessen. S hogy ezt valóban megteszi, azt ma már a gyakorlat is, a kapitalizmust lerázott nemzetek egész sora bizonyítja. A kapitalizmus már csak ott tengeti rongy életét, ahol a munkás- osztály és vele a többi dolgozó osztályok még nem sajátították el a marxizmus ta nítását s ennek következtében a burzsoá zia ideológiájának rabjai, a burzsoázia sze mével látják a világot, a burzsoázia fejével gondolkodnak. Lenin élvtárs egy alkalommal azt mon dotta, hogy a „marxizmus azért minden ható, mert igaz". S miért igaz ? Azért, mert tudja és tanítja önmagáról, hogy nem kész, nem befejezett, nem lezárt, megmerevedett tanítás, nem dogma. Mert tudja és tanítja önmagáról, hogy amint a világ folytonosan fejlődik, úgy kell fejlődnie gondolati tükör képének, a tudománynak is. A marxizmus magasabb fejlődési fokát leninizmu s- n a k nevezzük. De erről majd egy másik cikkben számo lok be.
