Fáklya, 1951 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1951 / 4. szám - Sas Andor: A Sztálini Alkotmány
szerűen lehet közölni. Sehol semmi sallang, az egyszerűségben és az igazságban rejlő prop a- Í >at ív erővel semmiféle körülményes és ékes- fedő frazeológia nem ér fel. Mik azok a nagy igazságok és tények, ame lyek a Sztálini alkotmányban ennek közvet len és keresetlen nyelvén a burzsoá alkotmá nyok avult, osztály uralmat leplező politikai nagykangúságait pótolják. Sztálin elvtárs az alkotmánytervezet beter jesztésékor, ennek hat alapvető sajátságát je lölte meg: 1. A szocialista alkotmány a valóságot re gisztrálja, nem program, nem a jövőre vonat kozik, hanem a jelenre, arról beszel, ami meg van, A burzsoá alkotmányok porhintő szavait nem fedik a tényeket, a szovjet alkotmány a mindenfajta kizsákmányolást megszüntető szo cialista társadalom alaptörvénye. 2. Rögzíti a szocializmust, amelyben a föld, a termelő eszközök, a bányák a gyárak szocia lista tulajdont képeznek, nincsenek verejtéke ző és nélkülöző tömegek, a földesúri és kapi talista osztályt felszámolták, a munkanélküli séget megszűntették. Nincs nemdolgozó s az élet javaiban dúskáló kisebbség, mindenki kö teles dolgozni, de joga oan munkára, pihenés re művelődésre. 3. A gazdasági és politikai hatalom a dolgo zók kezében van, az alkotmány nem a kizsák mányoló kisebbség számára biztosítja a ha talmat, hanem a dolgozók jauára váló társa dalmi rend építését teszi lehetővé. 4. Minden nemzetet és fajt egyenjogúnak tekint, egyformán megnyitja számukra a bol doguláshoz oezető utat. Míg a kapitalista ál lamokban a papíroson deklarált jogegyenlő ség ellenére különbség van a teljes jogú és a csökkentett jogállású polgárok között, nem beszélve a gyarmati népek megalázott és ki szolgáltatott helyzetéről. 5. Következetes és tényleges demokratizmust valósít meg, a jogok gyakorlását nem köti cen zushoz, vagy egyéb korlátozásokhoz. Nemhez, fajhoz, nemzethez tartozás nem jön tekintet be, a személyes teljesítmény állapítja meg az állampolgárnak a társadalomban elfoglalt helyzetét. 6. Nemcsak kinyilvánítja a polgárok egyen jogúságát, hanem biztosítja is azt, a jogok te hát a dolgozók számóa'a életlehetőséget is je lentenek. A burzsoá alkotmányok demokráciáról be szélnek, de ezt csak a vagyonos kisebbségnek biztosítják, a szovjet alkaotmány a dolgozók összesége számára megvalósított demokráciát ttikrözteti. A Szovjetunióban nincs a kapital izmus igájában görnyedő proletariátus, nincs kezdetlegesen termelő és a tőkés kizsákmá nyolásának kiszolgáltatott parasztság, hanem a felszabadult munkásság testvéri összefogás ban a modern technikára és a kollektív terme lésre rátérő kolhozparasztsággal és a dolgozók köréből kifejlődött új értelmiséggel összefog va építi áz anyagi jólétet és a szocialistt kul túrát. A Sztálini Alkatmány első fejezete „A tár sadalmi rend" címet viseli. Ez állapítja meg és emeli törvényerőre, hogy a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége a munkások és pa rasztok szocialista állama, s ennek politikai alapját a dolgozók küldöttjeinek szovjetjei, gazdasági alapját pedig a munka- és termelé si eszközök szocialista tula jdona képezi. Mind en hatalom a város és a falu dolgozóié, a ter mőföld, a talajkincsek, az ipari üzemek, a közlekedés eszközei, a bankok, az államszer vezte mezőgazdasági nagyüzemek, a kommu nális üzemek és a lakóházállomány az egész nép vagyona. A szocialista tulajdonnak két fajtája van, az állami tulajdonon kívül elő fordul szövetkezeti' kolhozgazdasági tulajdon. A kolhozparasznak személyes haszonélvezet re van kisebb belső telke és háztáji gazdasága, ennek hozama a kolhozgazdaságból származó jövedelmen kívül személyes tulajdona. Min den szovjet polgár kötelessége a munka s meg valósul a szocializmus elve: „Mindenki képessége szerint köteles dolgozni s mindenkinek munkája szerint jut a termelt javakból.” A Szovjetunió államszervezetét a Sztálini Alkotmány második fejezete állapítja meg. A Szovjetunió 16 szovjet szocialista köztársa ság önkéntes egyesülés alapján alakult szö vetsége. A szövetség hatáskörébe tartozó fel adatokat 24 pontban foglalja össze az alkot mány. E 24 pontban megjelölt határokon be lül az egyes köztársaságok szuverén jogokat gyakololnak, mindegyiknek saját alkotmá nya van, joguk van a Szovjet Szocialista Köz társaságok Szövetségéből való kiválásra, köz vetlen érínkezésbe léphetnek külföldi államok-
