Fáklya, 1951 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1951 / 4. szám - Sas Andor: A Sztálini Alkotmány
kai, saját katonai alakulataik vannak. Az egyes szövetségi köztársaságok területeiből, autonóm szovjet szocialista köztársaságokból, és autonóm területekből alakulnak. így pél dául az Oroszországi Szovjet Föderatív Szo cialista Köztársaságot 6 vidék, 47 kerület, 12 autonóm szocialista sízovjet köztársaság és 6 autonóm terület alkotja, az Ukrán Szovjet szo cialista Köztársaságot pedig 25 terület, a töb bi szövetségi köztársaság váltakozó összetétel ben alakul az említett elemekből. A Sztálini Alkotmány 111—Vili. fejezete a Szovjetunió és az egyes szövetségi köztársasá gok legmagasabb államhatalmi, valamint ál lamigazgatási szerveit állapítja meg, továbbá az autonóm szovjet szocialista köztársaságok legmagasabb államhatalmi szerveit és az ál lam hatalom helyi szerveit. A .Szovjetunióban a törvényhozó hatalmat a legmagasabb állam- hat^lmi szerv: a Szovjetunió Legfelsőbb Szov jetté gyakorol ja, amely két Házból áll., a Szö vőt égi Szovjetből és a Nemzetiségek Szovjet jéből. Ezeknek tagjait négy évre választják s a Legfelsőbb Szovjet két Háza együttes ülésén alakít ja meg a Szovjetunió kormányát, a Szov jetunió Minisztereinek Tanácsát. Az utóbbi testület a törvények alapján rendeleteket ad ki s ellenőrzi végrehajtásukat. A Szövetségi Köztársaságok mindegyükének ugyancsak van legfelsőbb szovjetje és minisztertanácsa. Ugyanez áll az autonóm szovjet szocialista köztársaságokra is. Az egyes vidékeken, terü leteken, autonóm területeken, körletekben, ke rületekben, városokban és községekben az ál lamhatalom helyi szerveit a dolgozók küldött jeinek szovjetjei képezik s ezeknek tagjait kétévi időtartamra választják a dolgozók. A helyi szovjetek vezetik a közigazgatást, az ál lami rend és a polgárok jogainak védelmét, ügyelnek a törvények megtartására s intézik a helyi gazdasági és kulturális építés munká- ját. Az igazságszolgáltatást a Sztálini alkotmány IX. fejezete szabályozza- A Szovjetuniónak van Legfelsőbb Bírósága, az egyes szövetségi köztársaságnak vannak legfelsőbb bírósága ik, az.autonóm köztársaságokban, az autonóm tereileteken és az egyes körletekben a Szovjet unió legfelsőbb szovjetje létesít küfőnbírósá- gokat, s ezek és a népbíróságok gyakorolják az ítélkezést. Valamennyi bíróság mim Icájában nem hivatásos népbírák vesznek részt. A bí róságokat általában ötévi időtartamra választ- Í ák. A népbíróságok bíráit a kerület polgárai üilHrk ki általános közvetlen és egyenlő vá lasztójog alapján, titkos szavazással háromévi időtartamra- A perek tárgyalása nyilvános, a bírák függetlenek és csak a törvények vannak alávetve.^ A törvények betartására a Szov jet unió vezérügyésze ügyel. Az 5 hatáskörébe tar tozik ügyészek kinevezése, illetőleg az ügyé szek kinevezésének jóváhagyása. A szovjet polgárok alapjogait és kötelessé geit a Sztálini Alkotmány X. fejezete foglalja össze. A szovjet polgároknak joguk van arra, hogy megfelelően díjazott munkát kapjanak. E jog biztosítéka a termelő erők állandó növe kedése, továbbá a szovjet társadalomnak gaz dasági válságoktól és munkanélküli égtől va ló mentessége. A dolgozó polgároknak joguk van üdülésre s ezt a jogot biztosítja a munka nap terjedelmének megállapítása, az éven kénti fizetéses szabadság s az üdülőházak és szanatóriumok sokasága. Az elaggott, betegség vagy egyéb ok mistt munkaképtelen szovjet polgároknak igényük van anyagi ellátásra. Ezt a jogot biztosítja az államköltségen történő tár sadalombiztosítás, az ingyenes orvosi segély és a gyógyintézetek és gyógyfürdők hálózata. A művelődési jogot biztosítja a kötelező álta lános elemr oktatás, az oktatás ingyenessége, a főiskolák kiváló tanulóinak állami ösztön díjakkal való támogatása, az anyanyelven tör ténő oktatás s díjtalan szakmai, technikai és mezőgazdasági oktatási intézmények megszer vezése. A nők a Szovjetunióban minden téren egyenjogúak a férfiakkal s megingathatatlan törvény a polgárok egyen jogúsága nemzetiség re és fajra való tekintet nélkül a azdasági, az állami és kultűrális élet egész területén. Tör vény biztosítja a dolgozók számára a szólássza badságot, a sajtó, a gyülekezés szabadságát s az utcai felvonulások és tüntetések szabadsá gát, továbbá a néptömegek szervezkedését szakszervezetekbe«, szövetkezetekben, if júsági szervezetekben, sport és honvédelmi szerveze tekben, kulturális, technikai és tudományos társaságokban. A legtevékenyebb és fegöntn- datosabb polgárok a Szovjetunió Kommunista (, bolsevik) Párt iában szervezkednek, mely a szocialista rend fejlesztéséért folytatott harc élcsapata. A Szovjetunió menedékjogot bizto sít olyan külföldieknek, akiket a dolgozók ér dekeiért való síkraszállásukért, kazsákmá- nyoló osztályok érdekeivel ellenkező tudomá nyos tevékenységükért, vagy a nemzeti fölsza badulásért folytatott küzdelmükért üldöznék. A Szovjetunió polgáraink kötelességei: a tör vények rendelkezéseit betartani, a munkafe gyelmet megőrizni, gondozni és óvni a szocia lista tulajdont, mint a szovjet rendszer szent és sérthetetlen alapját, s megtisztelő kötelessé gük a védköteíezettség teljesítése. És minden polgárra nézve szent föladat a haza védelmé ben való részvétel. A választási rendszerről szóló XI. fejezet ben megállapítást nyer, hogy a dolgozók kül dötteinek legkülönbözőbb szovjetjeibe a vá lasztást általános egyenlő és közvetlen válasz tójog alapján titkos szavazással ejtik meg. Nők és katonai szlgálatot teljesítők épúgy sza vazhatnak és választhatók, mint a férfiak. Az elmebetegeket és a választójogból bírósági
