Fáklya, 1951 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1951 / 3. szám - Bátky László: Népi hagyományainkon épüljön fel szocialista kultúránk
eredményeinknek — a burz-oá kultúra öröksége és maradványa nak meg most is érezhető hatá sa, valamint a reakció romboló munkája külö nösen falun észlelhető legjobban, E megnyilvá nulások ellen következetes és szívós harcot kell folytatunk és főleg harcolnunk kell az ellen, amivel nagyon gyakran találkozni, hogy nem bírva megszabadulni az elmúlt rendszer kultúr marad ványaitól. azt össze akarják házasítani a szocialista kultúrával, amiből persze aztán csak zagyvalék jöhet ki. A népi együttes kiválogatásának céliából most folyó kultúrversenvek. — amelyeket a Csemadok-csoportok rendeznek — megmutat ják az e téren lévő hiányosságokat, elhajláso kat, sőt talán azt is lehetne mondani, hogy a Csemadok-csoportok nagyrésze egészen hamis utakon jár Sajnos majdnem általánosnak mondható je lenség az, amit legutóbb Martoson láttunk. A Csemadok martosi csoportja ugyanis nem kultúrversenyt tartott és mutatott be, hanem csak szüreti mulatságot és ebből az alkalomból lépett fel rövid kultúrműsorral, de már ebből is látni lehetett, hogv a Csemadok-csoport kultúr műsora közelebb áll a valamikori SzEMKE „né pies“ kultúrájához, mint a szocialista népi kul túrához. A népi táncokról van szó. Az Űj Szóban már foglalkoztunk a martosi népviselettel, népszo kásokkal. az odavaló eredeti népdalokkal és tán cokkal és tettük ezt azért, hogy a kultúrverse- nyek megszervezéséhez irányt mutassunk a Csemadok csoportoknak, hogy mit kell tenniök: felszínre hozni az itteni feledésbe merülő nép dalokat és táncokat, hogy a Csemadok csoportok az együttes megalakítását megelőző kultúrver- senyeken már ezekkel szerepeljenek és ezt fej lesszék, virágozhassák ki. Szóval Martoson van minden ami szükséges: eredeti népviselet (ami nagyon szép), népdal és népi tánc. csak össze kell hozni és az ország elé vinni Mi ezt is vár tuk. csak hogy nem ezt kaptuk. A martosi nép viseletbe öltözött leányok este a színpadon olyan „népies“ táncot jártak el. aminek ugyan csak kevés köze van a népi tánchoz. A meglepetés azonban nem ez volt, hanem az. hogv ezt az előadást megelőzően ugyanezek a leánvok és még jó egvnéhánvan a lakosok közül, asszonyok és férfiak a kultúrház előtt, kint az utcán a porban, mert a rádió hangfelvé telt készített az ottani népdalokról, szóval csak úgy rögtönözve az egészet, nagyon szép eredet’ martosi táncot iártak el az árgvélus táncot. Hogv az az út, amelven a Csemadok csopor tok a kultúrversenyekkel haladnak rossz, az itt Martoson mutatkozott meg legjobban. Nem be csülik meglévő művészi értékeiket eltépnek fe lettük és nem is népies, hanem inkább valami mű- és nyakatekert tánccal lépnek fel a szín padon. Martos csak egy példa, egv a sok közül mert sajnos több Csemadok csoport a kultúrverse nyekkel nem arra törekedett— ami egyik leg fontosabb feladatuk lenne — hogy idevaló, ere deti népi táncokat mutassanak be, hogy népünk gazdag tánchagyományait feltámasszák és to vábbfejlesszék, hanem még mindig a „népies“, az álnépi kultúránál tartanak. III. A kérdés nagyon komoly és gyökerei mélyre nyúlnak vissza a múltba. Azelőtt a kapitalista rendszerben a burzsoázia, hogy elkendőzze igazi szándékát, hogy eltakarja népbutító kultúrpoli tikájának igazi céljait és hogy elnyomja a nép saját kultúráját, népies kultúrával traktálta a népet. Sikerült is a néppel elhitetni, hogy kul túrája, dalai, táncai, szokásai és viselete „közön séges“, nem művészi értékű kultúra, — a bur zsoázia arról igyekezett meggyőzni a népet, hogy az az igazi kultúra, amit ő ad a népnek. A felvilágosulatlan tömeget könnyű volt félreve zetni, könnyű volt hamis utakra vezetni és rá aggatni az úri rendszer sallangjait és a néppel lebecsültetni saját művészi értékeit. Ennek a hatása érezhető még ma is. A dol gozó tömegek még nem tudatosították eléggé, hogy az igazi érték az, ami valóban népi és anü a népből való és hogy népünk hagyományait, haladó kultúráját kell továbbfejlesztenünk és ezen kell felépítenünk szocialista kultúránkét. Vonatkozik ez általánosságban is egész kultú1- életünkre és vonatkozik ez a most szóban foreó népi táncokra is, amelyeknek felélesztése egy részt kell. hogy tömegmozgalommá váljék, más részt pedig a megalakításra kerülő népi együt tes műsoranyagának túlnyomó többségét enm1’ kell képeznie. IV Mint országépítő nagy munkánkban minden téren felbecsülhetetlen segítséget, útbaigazítást ad a szovjet tapasztalatok felhasználása, ezen a téren is azon úton kell haladnunk, amelyet a szovjet tapasztalatok számunkra megmutatnak. Ez pedig a szocialista tartalmú, nemzeti tánc kultúra megteremtése. A felszabadulás óta ha zánkban több ízben szereplő szovjet népi együt tesek megmutatták, hogv a népi táncot hogyan kell színpadra vinni, hogy a népi táncok a nép hangulatainak és érzéseinek kifeiezői és hogy ennek újabb sikerek elérésére kell serkentenie a dolgozókat. Ezen az úton, a szovjet tapasztalatok által megmutatott úton haladva kell megtennünk a további lépéseket a falusi népi tánc és énekcso portok és a népi együttes megalakításához. A Csemadok csoportoknak szakRaniok kell a bur- zsoá rendszer népieskedő. sallangos táncaival és tudatosítaniok kell azt. hogy művészi értékű népi tánc- és énekkultúrát csak a népi hagvo- mánvok felkutatásával és azok továbbfejleszté sével teremthetünk meg. Éo^en ezért a Csemadok csoportok elsődleges feladata az le gyen. hogy felszínre hozzák népünk hagyomá nyait és azokat továbbfejlesztve el kell érnünk, hogy a Csemadok csoportok valóban a népi kul túra nem npdig a káros álnépi kultúra terjesz tői legyenek.
