Fáklya, 1951 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1951 / 3. szám - Julo Horváth: A Nagy Októberi Szocialista Forradalom
/V épünk ma látja, hogy élete útját a szovjet nép nyitotta meg. V. Široký Ä Nagy Októberi Szocialista Forradalom A Szovjetunió, a népidemokráciák országai és az egész világ dolgozó népe ez év november 7-én megünnepli a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének 34-ik évfordulóját. Nincs az emberiség történelmében olyan ese mény, amelynek jelentősége az emberiség sorsa szempontjából nagyobb lenne. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom két korszak fordulópontjává vált. Vele fejeződött be a világ egyhatodán ,,az emberi társadalom történelmének bevezető fejezete“ (Marx) és megkezdődött az új sztálini korszak történel me, az igazi emberi szabadság korszaka. Elő ször jutott a történelem során hatalomhoz a ki zsákmányoltak és elnyomottak osztálya, hogy mint a közvetlen termelők osztálya, a leghala dóbb szellemű és legforradalmibb osztály felszá molja a régi, rothadó kapitalista rendszert és újjal, szocialista rendszerrel helyettesítse. Az, hogy a burzsoázia után a történelem színterén a proletariátus jelent meg mint a legforradal mibb és leghaladóbb osztály, amely leváltja a burzsoáziát és alapjában megváltoztatja az em berek közti viszonyokat, abból a szerepből ered, amelyet a proletaritus a kapitalizmus kialaku lásában és fejlődésében betöltött. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének geniális szervezője és a világ első szocialista államának alapítója, V. I. Lenin, er ről ,,A. nagy kezdeményezés“ címíí jelentős fe jezetében többek között így beszél: „Csak bizonyos osztály, különösen a városi és általában a gyári munkások képesek vezet ni a dolgozók és kizsákmányoltak egész töme gét a kapitalista járom ledöntéséért folyó har cukban a ledöntés folyamán, a győzelem meg tartásáért és megszilárdításáért folyó harcban, az új szocialista társadalmi rend építésében, az osztályok teljes likvidálásáért folytatott egész harcban“. (Lenm művei, IV. orosz kiadás, 29-ik kötet, 387-ik oldal.) A proletariátus történelmi szerepe a kapita lizmus megdöntésében az emberi társadalom fejlődési törvényeinek jellegéből ered. A pro letariátus volt az az új erő, amely az emberi séget kivezethette és kellett, hogy kivezesse a zsákutcából. És hogy miért éppen Oroszország proletariá tusa volt az, amelynek a „történelem felada tául tűzte“ (Lenin), hogy megvalósítsa a pro letár, szocialista forradalmat, ezt geniális mó don [. V. Sztálin okolta meg „A leninizmus alapjairól“ szóló előadásaiban, amelyeket 1924- ben a szverdlovszki egyetemen tartott. Azért, mivel Oroszország volt az a hely, ahol összejött az imperializmus minden ellentmondása, mivel Oroszország forradalomtól terhesebb volt, mint bármely más ország és mivel Oroszország volt képes forradalmi úton megoldani az imperia lizmus útján keletkezett ellentmondásokat. V. I. Lenin és Sztálin, Marx és Engels hagya tékának nagy örökösei, nemcsak kiépítették a harc módszereinek, taktikájának és sztratégiá- jának elméletét, amelyet a proletariátusnak kell lefolytatnia, hogy győzelmet arasson a bur zsoázia fölött, hanem ezt életbe is léptették. Hála a tudományos szocializmus hamisítói, a reformisták és a mmden fajtájú és irányzatú op portunisták elleni kérlelhetetlen harcnak, hála az első világháború végi Oroszország osztály erői viszonya helyes ismeretének, teljesítették a kapitalizmus megdöntésének nagy történelmi feladatát egy országban és kiépítették benne a szocializmust. Lenin és Sztálin pártja, a munkásosztály ön tudatos, szervezett élcsapata, amely dicső és nehéz harcokban edződött meg, amely fel volt fegyverezve a marxizmus, leninizmus haladó elméletével, az osztálybarc törvényeinek isme retével, a munkásosztály minden szervezete kö zül a legmagasabb fokú szervezet volt az, amely Oroszország proletariátusát elvezette a nagy és történelmi győzelemhez. Ilyen párt nélkül le hetetlen lett volna a burzsoázia leverése, a. szo cializmus alapjainak kiépítése, ilyen párt nél kül nem lehetett volna győzni a beavatkozók el leni háborúban, nem lehetett volna kiépíteni a szocializmus anyagi-technikai alapját, megal kotni a szovjet ember új típusát, aki a német fasizmus és a japán imperializmus fölött ara tott történelmi győzelem után megkezdte a kommunista gazdasági-társadalmi rend építé sét. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom nem volt azonban csak Oroszország proletariátusá- irta : Jut© Horváth
