Fáklya, 1951 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1951 / 3. szám - Julo Horváth: A Nagy Októberi Szocialista Forradalom
nak győzelme. Elsősorban az egész nemzetközi forradalmi munkásmozgalom győzelmét jelen tette, mégpedig azért, mivel az egész világon megingatta a kapitalizmust. A világ proletariá tusának bebizonyította Marx és Engels tanítá sának helyességét, ami már benne volt a Kom munista Kiáltványban, hogy a burzsoázia pusz tulása és a proletariátus győzelme egyformán elkerülhetetlenek. ,,.. . az Októberi Forradalom győzelme alap vető áttörést jelent az emberiség történelmé ben, alapvető áttörést a világkapitalizmus tör ténelmi sorsában, alapvető áttörést a világ pro letariátusa felszabadító mozgalmában, alapvető áttörést a harc módszereiben és a megszervezés formáiban, az életmódban és a hagyományok ban, a kultúrában és az ideológiában, az egész világ kizsákmányolt tömegeinél.“ (}. V. Sztálin: Az Októberi Forradalom jellege, a Pravda szlovák kiadványa 1949-ben, 6-ik oldal.) Különlegesen nagy hatása volt a Nagy Októ beri Szocialista Forradalomnak a világ, de kü lönösen Európa eseményeinek további fejlődé sére. „A Kreml-i szabadságharang“ kongásá- nak hangja alatt az európai országokban kifej lődött a forradalmi mozgalom. Az oroszországi szocialista forradalom közvetlen hatásakép ki csaptak a forradalom lángjai Magyarországon, Bajorországban, Németországban, Csehszlová kiában és másutt. A történelem máskép kez dett alakulni, egészen máskép, mint ahogy azt eredetileg a kaptalisták elképzelték, akik az Októberi Foradalom előtt állandóan remény kedtek abban, hogy Oroszország továbbra is nemcsak az ázsiai, hanem az európai kizsákmá nyolt tömegeket gyeplőn tartó csendőr marad. A teljes nemzeti szabadság gondolatainak nyo mása alatt, a proletár nemzetköziség Oroszor szágban megvalósított eszméinek nyomása alatt megalakul Csehszlovák Köztársaságunk is. Túl nyomó részében a Nagy Október Szocialista Forradalom győzelme volt az, mely a nyugati hatalmakra rákényszerítette önállósági igé nyeink elismerését és csak a szociáldemokrata opportunista és reformista vezetők árulása és az a tény, hogy nem volt harcban edzett és megacélozott, lenini típusú forradalmi pártunk, okozta azt, hogy már abban az időben nem kö vetkezett be a népi demokratikus köztársaság megalakítása, amelyben a proletariátus kezei ben összpontosította volna a hatalom döntő ré szét és a népet a kapitalizmus fölötti végső győzelemre vezette volna. Ez a győzelem csak huszonhét év múlva való sulhatott meg a Szovjetunió történelmi győzel me után, amelyet a nagy Honvédő Pláborúban a német fasizmus és a japán imperializmus fö lött aratott. J. V. Sztálin már „Az Októberi Forradalom és az orosz kommunizmus taktikája“ című feje zetben, amely „Útban az Október felé“ című könyvnek bevezetése volt, ezeket írta: „A világforradalom legvalószínűbben az új országok sorának az imperialista államok rend szerétől való forradalmi elszakadása útján fog fejlődni, miközben ezeknek az országoknak proletárjait támogatni fogja az imperialista államok proletariátusa. Látjuk, hogy az első országot, amely már elszakadt, az első győzel mes országot, már támogatjk a munkás- és egyáltalában a dolgozó tömegek. E támogatás nélkül nem tarthatná fenn magát. Nem kétsé ges, hogy ez a támogatás erősödni és növeked ni fog. Nem kétséges azonban az sem, hogy magának a világforradalomnak fejlődése, az új országok sorának az imperializmustól való el szakadása annál gyorsabb és alaposabb lesz, minél alaposabban fog erősödni a szocializmus az első győzelmes országban, minél gyorsab ban változik át ez az ország a világforradalom továbbfejlesztésének támaszpontjává, az impe rializmus további bomlásának segítőjévé.“ I. V. Sztálin: „Leninizmus kérdései“, a a Pravda szlovák kiadása 1948-ban, 126 —127 oldal.) Népidemokratikus csehszlovák köztársasá gunk tehát végeredményben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom szülötte. Eredménye a Szovjetunió történelmi győzelmének a második világháborúban, forradalmi hadserege győzel mének a hitleri és japán hódító hordák fölött. A Nagy Októbéri Forradalom volt az, amely: „ ... megrendítve az imperializmust ugyanak kor az első proletárdiktatúra képében megal kotta a világ forradalmi mozgalmának hatal mas nyilvános bázisát, amellyel azelőtt soha sem rendelkezett és amelyre most támaszkod hat.“ ,,J. V. Sztálin' ,,Az Októberi Forradalom nemzetközi jellege“, 11-ik oldal.) A Szovjetunió hatalmas és nyilvános bázisá vá vált a szocializmus építésének a népidemo kráciák országaiban is. Hála növekvő nemzet közi tekintélyének a második világháború után megmaradt állami és nemzeti szuverenitásunk a nemzetközi reakció hódító és imperialista ter vei ellenére. Hála a népidemokráciák országai állandan elmélyülő és szélesedő gazdasági kap csolatainak a Szovjetunióval ezek az országok rátérhettek a szocializmus útjára és lehetetlen né tehették a burzsoázia maradványainak és a reakciónak kisérletét, hogy saját erejükből visszaállítsák a kapitalizmust. A népidemokráciák országai, amelyekben a hatalom a kommunista pártok által vezetett dolgozó nép kezében összpontosul, a Szovjet unió gazdag tapasztalatai alapján elkezdték a szocializmus anyagi-technikai alapjának építé sét. A háború által tönkretett gazdaságunk fel újítása után hozzáláttak a tervezett felépítés nek és iparuk, különösen a nehézipar átépítésé nek, megkezdték a szocialista iparosítás megva-
