Fáklya, 1951 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1951 / 2. szám - Pereg a film
PEREG A FILM „A film a szovjethatalom kezében óriási, felbecsülhetetlen erőt képvi sel. A film rendkívüli lehetőségekkel rendelkezik a tömegek szellemi be folyására és ezzel segítséget nyújt a munkásosztálynak és pártjának, hogy a szocializmus szellemében nevelje a dolgozókat, megszervezze a tömegeket a szocializmusért folytatott küzdelemre, emelje a tömegek kultúráját és politikai' harcképességét.“ Évről-évre nő a szovjet filmművé szet befolyása. A szovjet filmek beszámolnak a szovjetemberek épí tőmunkájáról, híven szolgálják a béke ügyét. Ugyanakkor Hollywood szab vány gyártmány alt az imperialis ta háborús uszítók szolgálatába állít ják. A szovjet filmeknek a nemzet közi filmversenyeken aratott állandó sikerei ékesen tanúsítják a szovjet filmművészet megnövekedett nem zetközi tekintélyét. * HOGY A SZOVJET TAPASZTA LATOK mennyire segítik a népi de mokráciák művészetének egyre gyor sabb iramú fejlődését, azt bizonyítta Pudovkin elvtárs, a világhírű Sztá- lín-díjas filmrendező budapesti elő adása a Művészeti Szövess' gek Há zában. — Pudovkin elvtárs másodíz ben tartózkodik Magyarországon és ismét nagyértékű útmutatást, segít séget nyújt a magyar filmgyártás nak, — írja a Szabad Nép. A fiatal rendezik nevelésével kap csolatosan többek között a követ kezőket mondja Pudovkin elvtárs: — Mindm erővel arra kell töreked- niink, hogy a fiatalokat előkészítsük és munkába állítsuk. A fiatal rende zők nevelésének kérdése nagyon bo nyodalmas probléma. Az a javasla tomi, hogy minden egyes gyakorlott rendező munkacsoportjában legyen olyan fiatal, aki átveszi a tapasztala tokat. Talán elmondom saját szemé lyes gyakorlatomat. Utolsó filmemnél, a »Zsukovszkij«-nál két ilyen fiatal ember volt mellettem: egy azerbajd- zsáni és egy koreai. Az volt az el vem, hogy munkánk során ne ők se gítsenek nekem, hanem én nyújtsak segítséget nekik. Azt hiszem, így kell látnia a rendezőnek ezt a feladatot. Ennen ezért helytelennek tartom az olyan álláspontot, amikor egyes ren dezők azt mondják, hogy a tanítvá nyok segítése felesleges. A rendező a fiatalok nevelése kérdésében komoly felelősséggel tartozik nemcsak a rá bízott tanítványnak, nemcsak a gyár vezetőségének, hanem az egész ma gyar filmgyártásnak s az államnak. Maid a rendezők jellemzésével kap csolatosan ezeket mondotta: — Jelenleg valamennyi filmrendező, talán még nagyobb fokig, mint az írók, úttörő. A kritikusok feladatáról ezeket mondotta Pudovkin elvtárs: — ffogy filmművészeink ne esse nek a sematizmus hibájába, a kritiku soknak komoly elemző munkát kell végezniök: ez igen mély tudást köve tel meg, nemcsak úgynevezett művé szi érzéket. A kritikust azonban ne- csak a. művészet ismerete irányítsa, hanem a művészet iránti mély szere tet is. Nemcsak az a fontos, hogy a kri tikus mindent jól lásson, hanem az is fontos, hogy egy-egy új műnek tud jon örülni, tudjon érte lelkesedni. A mj nagy Bielinszkiiünk a kritikusok pp'dakéneként van előttünk. Kortársat » kérlelhetetlen Visszarion«-nak ne vezték ... Bjetinszkij kritikai mun kájában a tudás, a kérlelhetetlenség és a forró szív egyesült. Szívvel-lélek- kel fedezte fel az újat, és ez mindig nagy örömet jelentett számára, min dig lángralobbantotta. Ilyennek kell lennie a kritikusnak. — A kritikus csak akkor bíráljon, ha valóban meg tudja magyarázni a szerzőnek, miért és hogyan kell a hi bákat kijavítani, ha segíteni tudja fejlődni, növekedni az újnak akár milyen kis hajtását is. Bármilyen fur csán is hangzik, a művész nem min dig ismeri fel, hogy mi is az új mü vében. Minden elismerés annak a kri tikusnak, aki megtalálja ezt az újat, aki rá tud mutatni és segíteni tudja a szerzői az etőbbrejutásban. A pozitív hőssel kapcsolatban a következőket mondotta: — ... Nem kitalálni, hanem meg találni kell a keresett alakokat: a jel lemükhöz lehet hozzáadni más jel lemvonásokat is, de az alap az élő, a valódi ember kell, hogy legyen. De ahhoz, hogy az életben megtaláljuk az ilyen embereket, hogy felismerjük az újat, nagyon jól kell ismernünk az elméletet. Az író, a rendező csak az elmélet segítségével, az élet tudatos megismerésével tudja elvégezni azo kat a fontos feladatokat, amelueket a magyar név mai élete elébe állít. Tu datos kiválasztás nélkül nincs igazi művész. Egyesek azt hiszik, hogy az anyagot újságkivágásokból, könyv részletekből, mások elbeszélése alap ján is össze lehet gyűjteni: lehetséges, de csak a formális felépítés, a történet felépítése számára. Művészi feladatot ilyen 'módszerrel megoldani nem lehet. A rendezőnek be kell hatolnia az élet be. A rendező a színházi világban ismerős, de ahhoz, hogy igazán jó munkát végezhessen, baráti kapcsola tokat kell kiépítenie az üzemek mun kásaival, a dolgozó parasztokkal. HOGY A FTLMNEVELÖ HATÄ- SANAK MILYEN ÓRIÁSI JELEN TŐSÉGE VAN. arról Georges Sadou 1 francia kritikus számol be. Többek között a következőket írja: „Az elmúlt tavasszal Melunban, Párizs közel ben három 16 éves gim nazista pere zajlott le, akik meggyil kolták egyik társukat. A tárgyalás során ezek a polgári családból szár mazó gyermekek kijelentették, hogy tettükre a filmekből kap'ak ösztön zést. Ez az érvelés érthető is, ha tud juk, hogy a francai moz’k műsorá nak több mint felét Hollywood adja. A franc’e, rooz’k ..«-varmatosít^sa“ az amerikai imperializmus első tettei közé tartozott. lí>46-ban Washington ban a h'rhedt szociáldemokrata ve zér, León Bíum szerződést írt alá Byrnes amerikai miniszterrel, amely ben a francia filmet kiszolgáltatta Hollywoodnak és előkészítette a Marshall-tervet. A szerződésnek min denekelőtt propagaiulacéljai voltak. A film nagyhatás i fegyverével az amerikai imperialisták a közönség és különösen az ifjúság felfogását akarták megdolgozni a harmadik vi lágháború előkészítése érdekében. Számos amerikai filmnek a hőse gengszter. Gyakran mint „értelmisé gi“ szerepel, aki sűrűn hivatkozik a lélekelemzésre, gyakran meg úgy látni a gengsztert, amint géppuskáin mellett a bibliát fogja és ál szent pré- diktá torrá válik. El filmek be mutatását a francia cenzúra, melynek fő gondja volt, hogy betilt sa a „Micsurin '* és „Berlin eleste“ című szovjet filmeket, — engedélyez te. A kém és bandita melle u az e tu béri mivoltából kivetkőzött katona az a példakép, aldt A ’lywood a leg gyakrabban állít a .:,ncta fiatalok elé. Ebből a szempontból tipikus az „Ivvo Jim.V című nagy háborús film. Ez a film szadista módon bővelkedik olyan jelenetekben, amelyek például lángszóróval elevenen elégetett em bereket mutatnak be. Az „Ivvo Jima" című filmet az egész USA-ban ját szották néhány héív « a koreai há ború megkezdése e, Közvetlenül utána pedig Francia, rszágban vetí tett amerikai híradókon büszkén mu tatták be a lángszóróval elevenen el égetett koreaiakat. Ezeket a híradókat a francia mo zikban kifütyülték. „ÉLJEN A BÉKE!“ kiáltással kí sérték. A fiatalok az első sorokban meneteltek azokon a heves tünteté seken, amelyek Párizsban a „Vas függöny'‘-t fogadták és kikényszerí tették, hogy a mozik műsoráról leve gyék a háborús provokációnak ezt a filmjét. A francia fiatalok, akik bol dog, szép életet akarnak és harcolnak annak megvalősításá'rt, az olyan szovjet filmekért lelkesednek, mint a „Bátor emberek“, vagy a „Vidám vásár“, amelyekben megtalálják azt a célt, amiért érdemes élni és har colni. Az ifjúság úgy tekinti az ame rikai filmet, ríűnt a háború egyik fegyverét, mint a Szovjetunió és a népi demokráciák elleni támadásra szánt tankot és gépfegy verj. Minden jel arra mutat, hogy a következő hó napokban még szélesebben bontako zik majd ki egész Franciaországban az amerikai filmek bojkottálása és a fiatalok a hollywoodi méreg elleni harc első soraiban lesznek. SZTÁLIN.
