Fáklya, 1951 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1951 / 2. szám - Both Ignác: Egy munkás írja Ostravából
Általában az egész dal visszatükrözi ftz úri tarsadaloni gondolkodásmódját. Érik a szöllö . Népdal. Erik a szöllő, hajlik a vessző bodor a levele. Két szegény legény, szátani menne de nincsen kenyere. Van veres hagyma a tarisznyában keserű magaban, Szolgalegénynek, hej de szegénynek de kevés vacsora. A dallam második sora tulajdonképpen a2 első sor ismétlést egy Kvmttel, azaz öt hanggal melyebben Az egesz dal egyszerű rövid, mentes minden hamis erzelgősstgtől, minden fe lesleges cikornyatol. Visszatükrözi a dol gozó nép életet es gondolkozasmodjat. Feltetlenüi közelebb all hozzánk es ér tékesebb szamunkra nepdalkincsünk, m.nt a polgári műdalok, mert népdalaink a népből erednek, a nép életet, haladó esz meit juttatják kifejezésre. Ha szocialista kultúrát akarunk terjeszteni, ne essünk abba a hibaba, hogy valódi népzene he lyet értéktelen utánzatot adjunk dolgozó inknak. A mi feladatunk, hogy dolgozóinkkal megismertessük az igazi népzenét, kultúrát adjunk a nepnek a népből. Egy 111 unkas írja Ostrava ból Sikereink, egyre gyorsabb ütemben é- pülő gyáraink üzemeinik arra az elha tározásra késztetnek, hogy a CSEMA- DOK-nak segítségére legyek a szocializ mus építésében a magyarlakta vidékeken. Előszór is bemutatkozom: Both Ignác munkás vagyok, nős, 4 gyermek atyja, jelenleg az ostravai építészetnél mint többször kitünteti brigádmunkás dolgo zom. Gabcikovo-Bős községben születtem 1918 május hó 25-én. Szüleim falusi kisparasztok, akiknek összes vagyona mintegy 2 hektárt kitevő kert. En 4 és fél évig a nyugatcsehországi Keramika iparban dolgoztam: 1947 évi május hó 1-től 1951 évi július hó 20-ig. Politikai tevékenységet egyáltalán nem fejtettem ki — bár erre a prágai Munka és Népjóléti Minisztérium titkársága több ízben felszólított, mint többszörösen ki- tunteiett munkást, hogy ha teljesen ér vényesülni akarok tehetségem és rater- mettsegem szerint, úgy vegyek aktív részt a politikai munkában. En ezt nem akar tam de most, hogy haza íottem és a la kossagual közvetlenül érintkezem, megál lapítottam, hog) talvamk lakói nélkülö zik a felvilágosító munkát, mert nincs mindenki tisztában azzal, hogy mit miért rendelnek e! és miért kel! azt teljesíteni és engedik magukat a suttogó propa ganda által félrevezetni. — Teszem fel pl. az apámat. Megkérdeztem, hogy miért nem lépett már be az EFSz-be? Azt fe- : lelte, hogyne, hogy aztán elvegyék a föl- ; demet, állataimat és házamat? Csak hosz- ; szas beszéd után tudtam vele elhitetni, I hogy senki sem akarja elvenni és milyen : előny volna ránézve, hogyha tagja lenne i a szövetkezetnek. (Jjabb félnapi beszéd után annyira jutottam, hogy megígérte, alá fogja írni a belépési nyilatkozatot. ötéves tervünk kedvező teljesítése ér dekében szükség van a falu segítségére is, ezt pedig csak úgy tudjuk elérni, ha a falu felvilágosító munkáját úgy szer vezzük meg, hogy a fenti okokat telje sen kiküszöböljük, mert csak így számít hatunk a falvak teljes csatlakozására a szocializmus építéséhez hazánkban. Én tehát részt akarok venni ezen fel- világosító és szervező munkában, mégpe dig tudásom és szorgalmam teljes igénybe vételével. Szembe akarok nézni a csügge- dőkkel. a rétovázokkal és az ellenséggel is. — Meg akarom magyarázni a csügge- dőknek, hogy bizalmatlanságnak nincs helye, minden kezdet nehéz, a m ter- vunk és célunk azonban biztos, mert mi mar a Szovjetunió gazdag tapasztalatai nak nyomán haladhatunk a biztos cél: népünk boldogsága felé. Meg akarom mondani a tétovázóknak, hogy csak fel a fejjel, ma mindenki előtt szabad az út, hogy elgondolását, — ha az tényleg helyes — véghezvihesse. még pedig a legmesszebmenő anyagi és egyéb segítséggel. Végül meg akarom mondani a bujto- gatóiknak, hogy ne zavarják épitő mun kánkat bűnös felforgató munkájukkal és a múltra való hivatkozással. Hiszen még eléggé emlékezünk erre a dicső múltra, amely nyomort, megalázást és végül sok sok ezer halottat, ugyanannyi árvát, rok kantat hagyott nekünk. Mi még bőven emlékszünk a sok üres beszédre, amikor a falusi népre a politikusok csak a vá lasztások idején akartak hatni. Ekkor megígértek mindent, de aztán az új vá lasztásokig nem is latta őket senki. Ez zel szemben ma mit adott nekünk Népi Kormányunk minden színes ígéret nél kül? . . . Elősör is minden becsületes dolgozónak nyugodt, mondhatom, boldog megélhetést, amikor nem gond többé sem a holnap, sem a nagy család Hogy lás suk országunk hatalmas arányú kiépíté sének menetét, elég csak egy pillantást vetni Osztravára, vagy az ország bármely más pontjára, hogy megállapíthassuk, burzsoa uraink ilyesmit meg igérn: sem mertek Behordták az idegen tőkét és martalékul dobták az ország javait és lakosságát a külföldi, főleg angol-ame- rakat imperialista tőkének mint azt most Franco és Titó urak nagy hősen utánoz zák és nem törődnek saját ;pük és or száguk kirablásával. Figyelmeztetni aka rom tehát az ezen részhez tartozókat, hogy hagyjanak fel csúf munkájukká) mégpedig addig, amíg nem késő, amíg a dolgozó nép haragja megbízóikkal együtt el nem sepri őket. Végül pedig emlékeztetni akarok min denkit a „régi jó időkre”, amikor gyer mekkoromban napszámba akartam menni a helyi uradalom bérlőjéhez és mar reg gel 4 órakor kiálltunk a hidra, melyet elkeseredett munkástestvéreim „koplaló nak” nevezték el. Ogy 6 óra tájban meg jött az intéző, az ispán és a pallér úr. Az öszegyűlt 150-200 munkásból kivá lasztottak 50—35 munkást, a többinek pedig kurtán kijelentették, hogy mehet nek a fenébe, a héten többre nincs szük ség." Hát igen, ilyen volt a „régi jó vi lág!” Azt hiszem, a becsületes ember li babőrös lesz tőle. n i . , Both Ignác Ostrava— Kuncice, A dal szövegéből kihangzik az elnyo mott parasztság hangja. Szövege négysoros, ami egyik fő jellegzetessége a magyar népdalnak. Ha megfigyeljük n népdalok nagyobb része a termeszei megfigyelésé vel, természeti jelenségek leírásával kez dődik. A dallama egy-ket hangsúlytalan át menő hang kivételével félhangnelküli öt fokú- pentaton- hangsoron mozog. E műdal mellett úgy hat az igazi ma gyar népdal, mint sár melleti az arany.
