Fáklya, 1951 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1951 / 2. szám - V. Leontyev: Taivan szigete
Taivan (Formoza) kínai sziget a Csen des-óceánon, amelyet a Taivan-i tenger szoros választ el az ázsiai szárazföld dél keleti partjától. A szigetet már a VI. században kí naiak népesítették be és azok nevezték el Taivannak (lépcsőzetesen a tengerből kiemelkedő földrésznek.). A kínaiakon kívül a szigeten néhány malaji törzs is lakott. A VI. század végén a kínaiak megkezdték a sziget birtokbavételét és ettől az időtől kezdve Taivan a Kínai Birodalom szerves részévé vált. Taivant rövid idő alatt benépesítették a közel ben levő szigetekről és a kontinensről érkező kínaiak. Jóval később, i 590-ben portugál hajósok vetődtek erre és ami kor meglátták Tajvant, elragadtatva an nak szépségétől, elnevezték Formozának (Gyönyörű sziget). A sziget területe 35.774 négyzetkilo méter, lakosainak száma mintegy 6.5 millió. Ezeknek kb. 980/0 a kínai és min dössze 2%-a (130 ezer) maláji. A szi get közigazgatási központja Taibej vá rosa. A sziget területének nagyrésze he gyes. Az éghajlat tropikus, nedves, nö vényzete tropikus és szubtropikus. Taivan bővelkedik kőszénben, olajban, aranyban és egyéb természeti kincsek ben. A nagy gyarmati hatalmak már a XVII. században igyekeztek birtokba ven ni a szigetet. Ilyen irányú kísérletet tet tek a hollandok 1624-ben, majd a spa nyolok, a kínai nép azonban kiűzte őket. 1873-ben az Északamerikai Egyesült Ál lamok Japánnal karöltve betörtek Tai- vanra. Japán 1895-ben, kihasználva Kí na gyengeségét, megszálta a szigetet. Taivan lakossága gyűlölte a japán te rületrablókat. A japán megszállók tai vani uralmának egész szégyenteljes tör ténete a megszállók ellen irányuló népi felkelések szakadatlan sora. A sziget el foglalásának első napjától kezdve erős japánellens mozgalom lángolt a lakosság körében, amely 1895 május 23-án a Tai vani Köztársaság kikiáltásával érte el tetőpontját. A japán elnyomók vadál lati kegyetlenséggel elfojtották a felke lést és a kínai dolgozók, különösen pedig a maláji nemzetiségű kisebbség legkegyetlenebb kizsákmányolására és elnyomására irányuló rendszert vezették be a szigeten. A kínaiak azonban ez után is többízben fellázadtak. 1918-19- ben, a Nagy Októberi Szocialista Forra dalom hatására a nemzeti felszabadító mozgalom hatalmas hul'ámai zúdultak végig a szigeten, és az 1930-as felkelés is a japán hódítók ellen irányuló hatal mas erejű népi mozgalomról tanúskodott. tét az 1943. évi kairói nyilatkozat és az 1945-ös potsdami egyezmény szabá lyozta. Ezeknek az egyezményeknek alap ján Taivan visszakerült Kínához. A kai rói nyilatkozat, amelyet Anglia, az USA és Kina képviselője int alá, kimondta, hogy „valamennyi területet, amelyet Ja pán Kínától elrabolt, mint pl. Mandzsú riát, Forrnozát és a Pescadori szigeteket, visszaadják a Kínai Köztársaságnak.” A Kínai Népköztársaság megalaku lása keresztülhúzta az imperialistáknak a kínai nép leigázására irányuló terveit. A Wallstreet monopolistái azonban nem akarnak abbé belenyugodni. Az USA kor mánya rálépett a Kínai Népköztársaság elleni nyílt támadás útjára. Truman pa rancsot adott Taivan elfoglalására. A washingtoni vezetők ezzel durván meg sértették a kairói és potsdami értekez letek határozatait. A japán gyarmatosítók helyét az ame rikaiak foglalták el. Ezek semmivel sem maradtak el elődeik mögött a ter mészeti kincsek kirablása és a sziget la kosságának vadállati kegyetlenségű ki zsákmányolása terén. A Taivan-szigeti kínaiak nem egyíz- ben fegyverrel kezükben harcoltak az amerikai elnyomás ellen. Erről tanúsko dik egyebek között a szigeten l(<47-ben kitört nagy Amerika-ellenes felkelés. Csang-Kai-sek megmaradt és a száraz földről idemenekült bandái továbbra is elkeseredett harcot folytatnak a szabad Kína ellen. Bűnös céljaikra Taivan szi getét használják fel. A Kuommtang-ban diták az amerikaiak segítségével igyekez nek zár alá venni a Kínai Népköztár saság partvidékét, amerikai repőgépekről bombázzák a kínai városokat. Az USA kormánya szakadatlanul küldi a hadi anyagot és fegyvert Taivan szigetére. Távolról sem teljes adatok szerint 1950 januárjától októberig többszáz repülőgé pet és több mint 700 tankot küldtek ide. Washingtoni közlés szerint az USA külügyminisztere kijelentette, hogy a ko-> reai háború kezdete óta a Taivan szi getén lévő Kuomintang-csapatok legalább 10 millió dollár értékű amerikai fegy vert kaptak. A taivani tengerszorosban tartózkodik a léglökéses repülőgépekkel megerősített hetedik amerikai hadiflotta. Mac Arthur tábornok, Ázsia népeinek hóhéra, nyíltan kijelentette, hogy az USA úgy tekinti Taivant, mint egyik legfon tosabb csendesóceáni támaszpontját, a- mely elsüllyesztő etetlen repülőgépanya- hajó és „támadó hadműveletek megvaló sítása szempontjából ideális helyen fek vő” támaszpont a tengeralattjárók szá mára. Az USA kormánykörei minden esz közt felhasználnak arra, hogy leplezzék taivani agressziójukat. Austin, az Egye sült Államok ENSz-beli képviselője, igye kezett letagadni az elvitathatatlan ténye ket és nemzetközi egyezményeket, ame lyek megállapították, hogy Taivan Kíná hoz tartozó terület. Ugyancsak ő azt ál lította, hogy az USA taivani betörése a sziget „hadászati semlegesítése" végett történt. Az USA képviselői szemérmetlenül ha zudnak, amikor kijelentik, hogy Taiva* azelőtt Japánhoz tartozó terület volt i ezért a sziget sorsának kérdését állítóla( nemzetközi döntésre kell bízni. Az USA kormánya igyekszik az ENSz szerveze tét Taivanban folytatott agreszsziójának igazolására felhasználni. Az ENSz-köz- gyülés ötödik ülésszaka az amerikai „több ség” nyomására napirendjére tűzte az úgynevezett formozai kérdést. A „Vengu- bao” című kínai újság így írt az ameri kai küldöttségnek erről a mesterkedésé ről: „Valamennyi javaslat közül ez a leg képtelenebb, mivel Taivan Kína elválaszt hatatlan része, amit a kairói konferencia óta nyilvánosságra hozott valmennyi nemzetközi nyilatkozat elismer. Ha ezt a tényt vitásnak tartjuk, akkor nem kell-e vitás és atz ENSz vizsgálatára szoruló kérdésnek tartani Guam, Midway, Havan na szigetek, vagy akár a 48 amerikai ál lam kérdését ?” Szu-cuan, a Kínai Népköztársaság kép viselője „Amerikai aggresszió Kína él lein" c. beszédében a következőket mon dotta: „A kínai nép szilárd elhatározása, hogy megszabadítja Taivant az arcátlan amerikai támadók karmai közül. A vég sőkig elszántak vagyunk és rendelkezünk az ehhez szükséges erővel. Az Egyesült Államok kormányának teljes felelősséget kell viselnie minden lehetséges következ ményért.” A kínai nép az egész haladó emberi ség támogatásával követeli, hogy az USA haladéktalanul vonja ki egész fegyveres erejét Taivan szigetéről. Nem kétséges, hogy az amerikai imperialisták minden arcátlan mesterkedése ellenére Taivan ismét kínai lesz. (Komszomolszkaja Pravda, 1951. 20, sz.} Irta ; V. LEONTYEV A szovjet hadseregnek 1945-ben a ja pán fasizmus felett aratott történelmi jelentőségű győzelme és Japán fegyver letétele folytán Taivan felszabadult a japán megszállás alól. A sziget helyze- TAIVAN SZIGETE
