Fáklya, 1951 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1951 / 2. szám - Ozsvald Árpád: Negyvenkettő
Pódiumainkon nincs helye az érzelgős műdaléneklésnek, a lokálos mikrofonba való dudolgatásnak, aminek sajnos nem egyszer tanúi voltunk. Van eleg népdalunk, tömeg ind il ónk, mozgalmi énekünk, amelyek híven tükrözik, mint érez dolgozó népünk munka közben vagy a pihenés óraiban. Azt keli éne kelni, ami a nép érzéseit fejezi ki, a dalt, amely edes, anél kül, hogy ömlengővé, szirupossá válna, amely dévajságaban és csintalanságában mindig mértékét tart, sohasem Ízléstelenül vaskos és trágár, hanem ízesen tréfás, amikor csipkedni akar. A dalt, amely bánatában nem érzelgős és könnyfatsaró, — amely friss munkára serkent és a bekes élet szépségéit es az építést dicséri. Mint laikus nem tudok hozzászólni magához az énekkari munkához. A szakember feladata énekeseinket és kórusainkat kivezetni a dalardastilusból vagy a templomi énekmodorból és megismertetni velük a Bartók és Kodálv-nepdal feldolgozá sok báját és finomságait Egyedül ők hivatottak arra, hogy helyes útra tereljék a népdalok előadásának kérdéséit és meg teremtsék itt nálunk is az éneklésnek azt a stílusát, amely mentes a múlt szórakoztató iparanak tüneteitől. A magyar népdalok és tömegdalok zamatos előadása mellett elsőrangú feladat a szovjet dalok népszerűsítése. Ezek a milliók szamá ra írt és milliók által énekelt dalok feltétlenül kívánatosak, mert az élet minden jelenségére és mozzanatára adnak érzcste- li feleletet és ezzel gazdagabbá és teljesebbe teszik mindenna pi életünket. A kommunizmus építőinek énekeit ma az egesz világnak hallania kell! Karmestereinkre, énekkaraink vezetőire itt nagy feladatok várnak, valóságos mélyszántás előtt állnak. Tudniok kell, hogy a dolgozó népet, falvaink paraszttömegeit es egészséges munkásságunkat nem lehet egy kalap alá venni és összehason lítani azzal a kispolgári réteggel, amely a múltban a dalár dákban tömörült és két korsó sör vagy kugligolyóhajítás közt művelte a „művészetet.” Ez az új énekesgárda nem kér a múlt szemetéből, ennek szájába adjuk a dalok gyöngyeit, — ahogy színjátszóinkra is bízunk nyugodtan magas színvonalú műve ket. A látott és hallott példák azt igazoljak, hogy éppen eze ket az igényes műveket viszik győzelemre. Összefoglalva: énekeseink a nép nyelven, a nép és a törneg- dal nyelvén szólaljanak meg, fejezzék ki egyszerűen es híven dolgozó parasztságunk és munkásosztályunk érzéseit es vá gyait. így tehetnek a legszebben eleget küldetésüknek. Táncosaink és táncegyütteseink ele legfőbb értékmérőként és követendő példaként a szovjet népi tancművészetet kell ál lítanom. A Szovjetunióban a népi alkotások csaladjában a táncművészet nem éli a mostohagyerek sorsat. A szocialista humanizmus eszmeje az egesz szovjet művészetet, így a ránc művészetet is áthatja. Táncosaink tanuljanak a szovjet táncok derülátó valóságerzéseből, vidámságából, egészséges nép hu morából, fiatalos hevéből, roppant bájából és utolérhet tlen szépségéből. A szovjet táncok a népek barátságát hirdetik, a munka és a hazafíassag hősiességét dicsérik. Nekünk s meg kell tanulnunk a szovjetnépek táncművészetetői, hogy a ,,nepi tánc a nép szellemi és anyagi kultúrájának, életenek, nyel, vének, költészetének, zenéjenek és viseletének egyik leqragyo- góbb és legelőbb kiíejezesi eszköze", ahogy Igor Mojszejev, a Sztálindíjas népművész írja. A tánc, akárcsak az irodalom, a zene, a festészet vagy a művészet bármely más ága a nép életét tükrözi. Ha behatóan vizsgáljuk, elemezzük a táncokat, felismerhetjük, hogy milyen korszakban születtek. Amikor egy nép elnyomásban élt, vagy hosszú időn át nehézségekkel kellett megküzdenie, sok nélkü lözésben volt része, — a népművészet szomorú zenét, szomorú táncot alkotott; a fellendülés, az erősödés korában viszont Se több, se kevesebb, csak ennyi: negyvenkét pirosán ó gyerek. A sok kék, fekete szem ram tekint, ha reggel az osztályba megyek. Mint lágy anyak mindegyik lelke és én gyúrom emberré őket, vagy faragom, mint szobrász a márványt. Üj embereit a jövőnek. A tanító épít, van aki rombol, két ut között nem lehet járni. Majd a jövő elbírálja, hogy tudtál az anyaggal bánni. Hisz valamikor te is jártál félénk szívvel az iskolába. A tanítódra félve néztél, ki szomjas lelked nem is látta. Se több, se kevesebb, csak ennyi: negyvenkét pirosarcú gyerek. Tanítom és szeretem őket, tudom azí, hogy jó úton megyek. OZSVALD ÁRPÁD életvidámsag, optimizmus tükröződik vissza zenében és táncban egyaránt. , Az idén nyáron köztársasagunkban ismetelten járt Alexand- rov „Vörös zászló" ének és tancegyüttesenek fellépesei a né pi művészet csúcsteljesitmenyeivel igazoltak ezt és megmutat ták a követendő utat. Kezdőinket, induló tehetségeinket bá torítsa és sarkalja ez a nagy példa. Lángolóan éljen bennük a hit, hogy az a művészet a legigazibb, amely a népből fakad, együtt él és fejlődik népevei es vele szorosan összefonódva segít békeharrában és építő törekvéseiben. A szovjet művészet marxi-lenini módszereivel,, a sztálini ta nítás eredményeivel utat mutat nekünk is, hogyan kell majd saját nemzeti hagyományainkból népi műveszetünk áj iormá- it megteremtenünk. A szeptemberben meginduló verseny, a kiválogatásnak munkája kezdete annak a törekvésnek, hogy — mint cikkem bevezetőjében mondottam — megteremtsük azt a népi együttest, amely a mi dolgozó népünk gazdag érzel mi világát énekben és táncban kilejezesre juttatja, kidomborít ja új életünk jellemvonásait és számot ad népünk békevágyá- rol és építő törekvéseiről. Társadalmi es gazdasági rendünk forradalmi átalakulása köz ben ki kell fejlődnie ncpi kultúránknak is, lépést kel! tartania azokkal a hatalmas erőkkel, amelyek szebb jövőnk kialakításán fáradoznak. Úttörő munka vár ránk, melyhez tudás és türelem- mellett sok szeretet is kell; a nép és a művészet szeretete, hogy a népi alkotó erőket napfényre hozhassuk és útját egyen gessük sajátos népművészetünk kialakulásának. Hadd szálljon hát a dal, ifjúságunk lelkesítő és harcos ba rátja, csengjen büszkén és örömtől eltelve és hirdesse meg erőnket. Hadd zengjen a győzedelem hitétől eltelve és töltse el örömmel szívünket és remegtesse meg ellenségeinket. A tánc és az ének is hirdesse a szocialista haza, a nép es a Patt iránti lángoló hitet és forró szeretetet. Lelkes dolgozóink te gyenek tánccal és dallal hitet a barátság, a közösségi szellem, a béke építői mellett és szólítsanak harcba a munka szeles és diadalmas arcvonalán. NEGYVENKETTŐ
