Fáklya, 1951 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1951 / 4. szám - Szabó Rezső: "Minden munkást ás parasztot művelt, képzett és kulturált emberré nevelni"
arról, hogy szabadságunknak, boldog életünknek forrása, indító ereje a dicsőséges Nagy Októ beri Forradalom, melyet Lenin és Sztálin elv- társ vezetett — hozta létre az első szocialista államot, a Szovjetuniót A Nagy Októberi For radalom nélkül nekünk sem lenne április 6.- ánk: Szabadságunk napja. Tehát van anyagi lehetőségünk, és szabad ságunk kultúréletünk kialakulásához. 3. Kulturális életünk fellendülése megindult, mikor a CSEMADOK a Párt segítségével meg kezdte a helyi csoportok megszervezését. -Jelen leg már 300: CSEMADOK helyicsoport műkö- rdik Délszlovákiában. Kultúrműsoraink ' építő, munkás életünket, problémáinkat, harcainkat, eredményeinket tükrözik vissza.Ez a soha nem látott nagyságú kultúrtevékenység azért fej lődött ki, mert kultűrmunkánkat a Párt irá nyítása alapján - főcélunknak, a szocializmus építésének szolgálatába állítottuk. Ma falvaink és városaink dolgozói nem a tőlük idegen, ve lük ellenséges,vagy éppen őket gúnyoló alako kat és jeleneteket látják a kultúrműsor kere tében, hanem saját életüket. Ma a műsoros estéken nem csak szórakozni, de tanulni is lehet 4. A CSEMADOK keretein belül jelenleg 300 kulturcsoport működik, mely mintegy 20 ezer tagot számlál. Ez szép szám, de korántsem elegendő. Ezen a téren még nagy munka áll előttünk Csoportjaink számát- és csoportjaink taglétszámát többszörösére kell emelnünk. Nagy akadály a kultúrházak hiánya. Kul túrotthon hálózatunk egyáltalán nem kielégítő. Kevés olyan kultúrcsoport van, melynek alkal mas és jól felszerelt kultúrotthon áll rendelke zőre. Sok helyicsoport saját erejéből, brigád- munkával félig romházból épített magának kul- túrházat. Pl. Sikabony. Diósförgepatony. Bátor- keszi stb. Sok helyen azonban nincs állandó kultúrház, Szlovákia iparosítása folytán egyelőre nem építhetünk még minden községben kultúr- házat. Helytelen lenne azonban, ha a kultúrmun- kával várni akarnánk addig, míg gyáraink és kultűrotthonaink felépülnek. „A nehézségek arra valók, hogy legyőzzük őket“ — tartották a Vígtelkiek és kultúrház híján, kukorica foszt ás közben a fosztóhelyen tartották meg © kultúr« versenyt. Az ő példájukat kell követni a többi helyi csoportnak is, míg jó munkájuk eredménye ként a kultúrotthon felépül falvaikban. Tehát láthatjuk, az első-, második-, harma dik pontban foglalt előfeltételek teljes egészük ben, a negyedik pontban foglaltak is jórészt megvannak. Ami nehézség a 4.-pont részbeni hiányából adódik, az mint a vígtelki helyicso port példájából láttuk,- legyőzhető.- Elérkeztünk az ötödik ponthoz, előttünk áll a kultúrversenyek megoldásának problémája és a népiegyüttes megszervezése. A régi világban, amikor Csehszlovákia a tő kések országa volt — ilyen kulturális tömegmoz galomra, mnt a kultúrverseny, természetesen gondolni sem lehetett. Csak a nép országában válnak szabaddá a nép alkotó erői, melyek a népművészetek fejlődésében a széles dolgozó tömegek művészi tevékenységének fellendülé sében is megmutatkoznak. Az előttünk álló kultúrversenyeknek két feladatot kell betölteniök: 1. Kiválogatni a falvak és városok legtehetsége sebbjeit, és ezzel megteremteni a népiegyüttes alapjait. 2. népművészeti anyagot gyűjteni, kimenteni a feledésből népdaíainka, népi tanácsainkat, népi játékainkat, meséinket, népviseleteinket. A kultúrversenyek már folynak. Eddig Kas sán (ahonnan a rádió részleteket is közvetített) Fegy verneken, Rimaszombatban, Nagyabonv- ban, Vígtelkén, Somarján, és Garam-Szent- Gvörgyön és más sok-községben volt kultúrver seny. A megtartott kultúrverseny szén eredményei fényesen bebizonyították, hogy Csehszlovákia magyarnyelvű dolgozói élnek a Szovjetunió adta szabadságukkal, a Párt irányításával és kulturális téren is előrehaladnak a szocializmus írtján. A kultúrversenybe minden helyicsonortnvk hazafias kötelessége benevezni, hogy a Szovjet unió tapasztalatai és a Párt útmutatásai a Táróén ismét egy nagy lépéssel előbbre menjünk azon az úton melynek céljp “Minden munkást minden parasztot művelt, képzett és kulturált emberré tenni“. A Fáklya irodalmi pályázata 1951. dec. 22- én, Sztálin elvtárs 72.-ik születésnapján jár le. Eddig is szép számban érkeztek be pályamű vek, amelyek a csehszlovákiai magyar dolgo zók irodalmi alkotóvágyát bizonyítják. Kér jük olvasóinkat, hogy továbbra is vers sel, csasztuskával, és főleg elbeszéléssel ve gyenek részt ezen a pályázaton, amelynek cél ja — mint azt a Fáklya első zárna kifejti — „eddig ismerretlen írói és költői tehetségek fel kutatása”, hogy hazánkban a magyar irodai- lom fejlődését elősegítse. Helyreigazi tás A Fáklya 2. számának 31. oldalán olvasható Lenin-idézet helyesen így hangzik: „Ne kopírozzátok taktikánkat, hanem ön állóan gondoljátok át sajátosságának okait, feltételeit, és eredményeit, alkalmazzátok ná latok az 1917—1921 évek tapasztalatainak szellemét, értelmét, tanulságait és nem a betű jét."
