Fáklya, 1951 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1951 / 4. szám - Szabó Rezső: "Minden munkást ás parasztot művelt, képzett és kulturált emberré nevelni"
voltak, tehát megtudjuk-e mi is valósítani azt, amit a Szovjetunió kulturális-'téren elért. Ele get tudunk-e tenni azoknak a követelmények nek, melyeket elénk tűzött feladtatunk ránk hárít. Elérhetjük-e célunkat: minden mun kást és minden parasztot művelt, képzett, kul túrált emberré tenni? Meg van-e rá lehetősé günk, hogy a formájában nemzeti, tartalmában szocialista, magas eszmei színvonalú, hazafias, népi, realista művészetet, kultúrát kialakítsuk? Sikerül-e a kultúrát az építmunka szolgála tába állítva, - a főcélnak alárendelve - a szo cializmus építésének szerves és fontos részévé tenni? A Szovjetunióban ez sikerült. Ott össze foglalva a következő ténvezők voltak segítségül: 1. A nép legszélesebb rétegeiben még élt a népművészet. 2 A Nagy Októberi Forradalom a dolgozókat tette a termelőeszközök tulajdonosaivá. A ter melés és az életszínvonal állandó növekedése megteremtette a dolgozók kultúrál! s felemelke désének anyagi előfeltételeit. 3 Megvolt a Szovjetunió Kommunista (bol sevik) Pártjának irányítása, mely a kultúrát az építőmunka szolgálatába állította. 4. A kultúrcsoportok és kultiirházak széles hálózatának kiépítése, 5. Kultúrversenyek, melyek alapján kiválo gatták a legtehetségesebbeket, akikből felállí tották a népiegyütteseket, melyek a népmű vészetet felélesztették és tovább fejlesztették. Most e pontok alapján nézzük meg mit végez tünk eddig és milyen hiányaink vannak mely feladatok magvalósítása előtt állunk,hogy elő segítsük szocialista népi kultúránk kialakulását 1. A szépség, a művészet iránti érzék benne él falvaink minden dolgozójában. Száz és száz példa ad erre fényes tanúbizonyságot. Ott élt a művészet dolgozó nőink újabban Gerencséren Izsán, Martoson, Medvesalján és sok sok kis fa lucskában, mikor csodálatosan szép, dúsgazdag népviseleteiket hímezték. Ott égett a művészet utáni vágy a pásztorok kifaragott füzfasipjában, a szebbnél szebb népdalokban. Ott élt a nép tán caiban. Ott tett tanúbizonyságot a festett korsók és edények oldalán. Először a népviselet tűnt el. A falu felcserélte népviseletét a városi ruhák kal. Ma már alig tíz községről tudunk, ahol még népviseletben járnak. A többi községekben már egyáltalán nem látható. De azért még meg van. A „ládafia“ őrzi a régi ruhát. A népdalt és népi táncot is kiszorították az úgynevezett „magyar nóták“ műdalok, műtán- cok. A fiatalság már csak keveset ismer közülük, de az öregek még jól emlékeznek rá. Bősön pld. az ifjúság véleménye az volt,hogy nem lehet kultúrversenyt rendezni, mert nincs már sem népdal, sem népi tánc. S mikor az öregektől érdaklődtünk, a hatvan éves Mészáros Jóska bácsi olyan igazi népi verbunkost mu tatott be, mely egyik száma lehet népiegyütte- sűnk műsorának. Fenes bácsi, a Nemzeti Bi zottság elnöke pedig szebbnél szebb, már fele désbe merülő népdalokra tanított. Ma már a bő- si ifjúság az öregekkel együtt készül a kultúr ver seny re, mely így aztán eredményes is leea. És a kultúrverseny mindenütt eredményes lesz, ahol öregek és fiatalok együtt dolgoznak. A CSEMADOK kultúrverseny felhívása alig egy hónapja hangzott el és már is közel száz kultúrcsoport jelentkezett eredeti népi táncokkal, népdalokkal, eredeti népviselettel. A kultúrverseny re való jelentkezés jórészt a népnevelő munkájától függ. A zselizi járás népnevelője, Lojt elvtárs, eddig 11 kultúrver senyt szervezett, míg a komáromi járás, csak 3-at, a párkányi járás népnevelője, Báhindeli kultúrtárs egyet sem, annak dacára, hogy a já rásban lévő Kéménd, Bény, Búcs s több község is, fő lelőhelye népművészeti értékeinknek. A zselizi járásból igazi népművészeti anya gokkal neveztek be a kultúrversenyre a he lyicsoportok. Pl. Fegyvernek népdalcsokrából: Hinci kondás, Fegyverneki juhász legény, Sár gát virágzik . . . Táncai: Verbunkos. Gazdasz- szonytánc, Virágtánc. Oroszka : 25 perces népdalcsoport, 8 tagú népi tánccsoport, mely a Tapsikolót elevenítette fel. Garam-Szent-György többek között két régi népi táncot mutatott be. A komáromi járásból ezzel szemben Nagy- keszi “Az öreg kutakkal,, nevezett be és semmi mással. A nagykesziek egyetlen népdalt sem ismer nének? Biztosan ismernek! Minden faluban van nép dal, népi tánc. A népnevelők feladata rávilá gítani, hogy most a kultúrverseny keretében ezekre, magyar népdalokra, népi táncokra, népi szokásokra, népviseletre kell a fősúlyt helyezni. A kultúrversenyen többet ér 3 népdal,vagy né pitánc mint egy 3 felvonásos színdarab. A nép művészete - láthatjuk ebből - nem csak élt, de még ma is él. Mind az ember, mind a népművészeti anyag megvan. 2. A szabadságot 1945-ben meghozta szá munkra a dicső Szovjet Hadsereg. Az ország a dolgozó népé lett. A Csehszlovákiai Kommu nista Párt vezette országunk dolgozóinak napról napra magasabb életszínvonalat biztosított Új gyárak és üzemek épültek. A kétéves terv sike res befejezése után ötéves tervünket valósítjuk meg. Szlovákia iparosítása megkezdődött. A dolgozók lerakták a HUKO alapjait. Soha nem- látott iramú munkában forrtak össze dolgo zóink legjobbjainak ezrei a HUKO felépíté sében. Az ötéves terv, a gazdasági fellendülés mellett hatalmas kulturális fellendülést hoz az ország dolgozóinak. Műveltebb lesz a nép s a műveltséggel együtt jár a művelődési vágy, a tömegek kultúrszomja, a kulturális érdeklődés fokozódása. Soha nem szabad megfeledkeznünk
