Fáklya, 1951 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1951 / 4. szám - B. Kuznyecov: Frédéric J. Curie a nemzetközi Sztálin-békedíjjal kitüntetett tudós és békeharcos
get ölt. A magok osztódása, ha egyszer meg kezdődött, magától folytatódik és mértani ha- Ladványszerűen növekszik. München, a nemzeti érdekek elárulása, a kozmopolita finánctőke szégyenteljes megegye zése a nácikkal katasztrófába döntötte Fran ciaországot. Háború, megszállás, náciterror . .. Frédéric és Tréne Joliot Curie bekapcsolódtak az ellenállási mozgalomba. A Collége de Francé folyosóin SS-ek csörtettek, két lépésre tőlük Joliot Curie professzor robbanóanyagokat állí tott elő laboratóriumában a partizánok részére. A Gestapo kétszer is letartóztatta, de ő igazi kommunistaként állta a megpróbáltatásokat és 1942 tavaszán, miután több barátját megölték, belépett a Kommunista Pártba. „Ha letartóztat nak és agyonlőnek, kommunistaként akarok meghalni“ —, mondotta. Ez az életet olyan szenvedélyesen szerető ember, akinek lénye csupa derű, optimizmus, nem félt a haláltól és kommunista módjára tette kockára életét. Franciaország felszabadulása után Joliot Cu- ríe mindent elkövetett, hogy a természet erőivel kapcsolatos felfedezéseit az ország helyreáll ;tá- sa érdekében használják fel. Ekkor azonban be következett az, amit a tudós, — aki jól ismerte az Egyesült Államok köreinek kegyetlenségét, — előre látott. Atombombák semmísitették meg Hirosimát, és Nagasaldt. Az atommag-energia felszabadításának hatá sa a nemzetek közötti kapcsolatokra, — mondot ta később Joliot Curie a B^ke Hívei II. Világ- kongresszusán, — nyilvánvaló volt. Számos tu dós előre látta ezt a hatást és beszélt róla, még mielőtt 1945. augusztusában határozatot hoztak volna az atombomba használatáról. Ez a határo zat tragikus tévedés volt, és mi szenvedtünk attól p, megrázkódtatástól, amit kiváltott . . . Joliot Curie ekkor szívós harcot kezdett az atom-energia békés felhasználása érdekében. Az ősi párizsi Fort Chatülnn-ban állította fel az első francia atommáglyát, amelyben megvaló sult a láncszerű atommag reakció. Joliot Curie ,,Zoe-nak“ nevezte el, ami görögül életet jelent és 1948 december 15-én 12 óra 12 perckor in dította be. Az amerikai üzletemberek alaposan megrémültek. A New-York Héráid Tribüné a „Z.ce“ beindításáról a következő táviratot kö zölte: „Tegnap 12 óra 12 perckor az atomener gia angol-amerikai monopóliumának befelleg zett. Valójában azonban akkor már nem állt fenn semmiféle monopólium. V. M. Molotov még 1947 november 6-án kijelentette, hogy az atom- titok már régen nem titok. Az amerikai atomlovagok dühödt harcot folytattak az új energiaforrás békés felhasználá sa ellen. Joliot Curie a békés felhasználás kilá tásairól beszélt, rámutatott, hogy egyetlen vá gón urán-fütőanyag lehetővé tenné Franciaor szág számára az elektromos energia évi terme lésének megkétszerezését. Az amerikai banká rak érdekeinek azonban jobban megfelelt a franciaországi gyárak lerombolása, a motorok leállítása, amelyek a monopoltőke mágnásainak osztalékait veszélyeztetik, és így éhezésre kár hoztatták a francia munkásokat. Megkezdődött a dühödt, alias hadjárat Joliot Curie ellen is, aki akkoriban az Atomenergia- ügyt Főbiztos tisztét töltötte be. Kijelentette, hogy a Főbiztosság tevékenysége nem irányul hat atomfegyverek gyártására. Nyíltan hangoz tatta, hogy a haladó tudósok „tudományuk egy parányát sem adják oda a Szovjetunió elleni háború céljaira“. És több ízben megismételte, hogy „a tudománynak az életet kell szolgálnia, nem pedig a halált“. Joliot Curie a demokrati kus Franciaországnak, Franciaország szabadság- szerető szellemének, élenjáró tudományának, a hazafiságnak és a más népek iránti megbecsülé sének jelképe lett. Washington követelte eltávolítását, Petain cinkosai, akik. elárulták a hazafiakat, a Gestapo fizetett ügynökei, a nácikkal együttműködésben meggazdagodott spekulánsok mind ágáltak a porondon és lármáztak, hogy Joliot Cürie-t tá volítsák el. A francia kormány teljesítette is Washington utasítását és a nagv tudóst elmoz dította az Atomenergiaügyi Főbizottság éléről. * Joliot Curie több ízben járt szovjet földön, őszintén örül minden szovjet sikernek, hűséges barátja a Szovjetuniónak és a népi demokrati kus országoknak. A Pravda szerkesztőségéhez intézett újévi üdvözlő levelében ezt írta: „Minden országban az emberek millióit ejtik bámulatba azok az eredmények, amelyeket a szovjet emberek a háború utáni ötéves terv fo lyamán elértek. Csodálják az úi duzzasztógátak, csatornák és erőművek építkezését. A nép ezek ben az építkezésekben új, gigászi tervek meg valósulásának kezdetét látja, amely tervek táv latait Sztálin generalisszimusz oly világosan és nagyszerűen határozta meg 1946 februárjában“. Sztálin alakja, tudományos művei, vezető szerepe a kommunizmus építésében, lángeszű bölcsesége útmutató fáklva Joliot Curie számá ra — miként a világ minden haladó embere szá mára is. A francia tudós Sztálin műveiben talál ja meg a tudományos kutatások és a szocialista harc legeredményesebb példamutatását. Most éppen Sztálinnak, a béke nagy zászlóvivőjének nevét viselő díjjal tüntették ki tevékenységét, tudományos munkáját, a békéért folyóN harcát. Joliot Curie 1900-ban született, egyidős a huszadik századdal. Egész tevékenysége évszá zadunk jellemző vonásait tükrözi vissza, azét a századét, amelyet a tudomány legkiemelkedőbb alakjairól, Lenin és Sztálin századának nevez majd az utókor.
