Fáklya, 1951 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1951 / 4. szám - Szabó Rezső: "Minden munkást ás parasztot művelt, képzett és kulturált emberré nevelni"
„Minden munkást és parasztot művelt, kéozett és kulturált emberré nevelni/4 Irta Szabó Rezső S zoeiaMsta kultúránk példaképe, tanítómestere: a szovjet kultúra. A diadalmas szovjet fejlődés a tudomány és a művészet egyedülálló eredményei mellett azt a másik nagy programmot is megvalósítja, ame lyet Sztálin elvtárs így határozott meg: „Minden munkást és minden parasztot művelt, képzett és kultúrált emberré akarunk tenni, és ezt idővel el is érjük“. A szovjet élet egyik legnagyszerűbb jelen sége ez, a nép kulturális színvonalának állandó emelkedése. Míg a nyugati országok lakossága között egyre növekszik az analfabéták százalék- aránya, addig a Szovjetunió legelrej tettebb kol hozai is gazdag kultiirelőadásokban ismertetik a klasszikusokat, csodálatosan szép népitáncokat és népdalokat adnak elő. A Szovjetunióban a kultúra a népé. A népé abban az értelemben, hogy a dolgozók legszéle sebb rétegei látogatják az előadásokat, a népé abban az értelemben, hogy a dolgozók legtehet ségesebbjei közül kerülnek ki az írók és előadó- művészek, s a népé abban az értelemben, — és ez a legfontosabb — hogy a tömegek művészeti öntevékenysége soha nem látott gazdagságú, terjedelmű. Fényes tanuságtevői ennek a Szovjet népi együttesek, melyeket jól ismernek a Szovjet unió határain kívül is. Moszkva, Leningrád, Cseljabinszk, Szverdlovszk ének és táncegyütte sei a prágai, budapesti és berlini világíf júságí találkozón meghódították az egész világ ifjúsá gát. Számunkra örökké felejthetetlen marad a Pjatnicky, Alxandrov és Mojszjejev népiegyüt tesek bratislavai szereplése. És a Szovjetunióban nemcsak egy-két ilyen kultúrcsoport működik. A művészi tevékenység lényegében klubok köré csoportosul; több, mint tízezer klub van a Szovjetunióban. Ezekhez több, mint százezer együttes kapcsolódik, amely hozzávetőleg egymillióhatszázezer dolgozót kap csol be az aktív kultúrmunkába. De itt még nem számoltuk az iskolák, kolhozok, komszomo- lok s úttörők kultúrcsoportjait. Felmérhetetlen jelentősége van ennek az óriási kultúrhadseregnek, mely eljuttatja a mű vészetet a hatalmas Szovjetország legtávolabbi zugába is. Kultúrmunkájuk lényege a nép mű vészetének kiaknázása továbbfejlesztése, új szocialista tartalommal való megtöltése. Alap anyagukat, melyet továbbfejlesztettek — a né pitáncokat, a népdalokat — nehéz munkával gyűjtötték a nép között. A Szovjetunió népei nek a cárizmus alatt már-már feledésbe merült népi táncaival és népdalaival léptek fel, melye ket szívós, hosszú munkával mentettek meg a feledéstől. Nehéz és sok kitartást igénylő mun ka volt ez. Komoly felvilágosításra és agitációs munkára volt szükség ahhoz, hogy megszólal tassák az öreg parasztokat, eltáncoltassák velük népitáncaikat, elénekeltessék népdalaikat. Nehéz munka volt — de sikerült. A Nagy Októberi Forradalom utáni gazdasá gi fellendülést nyomon követte a kulturális fel lendülés. A munkásosztály nemcsak gépeket és műtrágyát adott a falunak, hanem tudást, kul túrát is. Az új szocialista falu kialakulásának útját nemcsak a gépállomások jelezték, hanem a kultúrotthonok is, melyek a falu kulturális és társadalmi életének központjaivá váltak. Az ötéves tervek magasabb életszínvonalat biztosítottak, az életszínvonal növekedésével egyenes arányban nőtt a művelődési vágy és kulturális öntevékenység. A kultúrházak. me lyek ezrével épültek, otthont biztosítottak és elősegítették a népi kultúra szabad megnyilvá nulását. A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának irányításával és segítségével megin dultak a kultúrversenyek, amelyeken a legte hetségesebbek közül összeállították a népi- együtteseket. Ezek összegyűjtötték a népitánco kat. népdalokat és ezeket egyrészt továbbfej lesztették, másrészt ezen az alapon új népművé szetet alakítottak ki. Ez volt a szovjet-szocialista kultúr^ kiala kulásának útja, azé a kultúráé, mely az egész világ dolgozóit meghódította. Csehszlovákia a szocializmust építi A föld, a gyárak, a föld mélyének kincsei, az üze mek, a termelőeszközök dolgozó népünk tulaj donát képezik és dolgozó népünké a kultúra is, de ezzel a lehetőséggel fokozottabban kell élnünk. Ahogy a Szovjetunió példa számunk ra a termelésben, szebb, boldogabb jövőnk fel építésében, ugyanúgy példa kulturális éle tünk feilesztésAben is. Nézzük meg. nálunk megvannak-e azok az előfeltételek, amik a Szovjetunióban meg-
