Fáklya, 1951 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1951 / 4. szám - B. Kuznyecov: Frédéric J. Curie a nemzetközi Sztálin-békedíjjal kitüntetett tudós és békeharcos
dulattal emel fel egy könyvet, vagy ceruzát az asztalról, mintha útjai automatikusan megtalál nák az illető tárgy súlypontját. Ezt tapasztal hattuk beszéde közben is. Minden témát a leg lényegesebb oldalánál fog meg, rögtönöz, de egyúttal tökéletesen pontos megfogalmazásokat ad, hosszú időre emlékezetbe vésődő találó sza vakat mond, amelyek sajátos bájt kölcsönöznek a vele folytatott beszélgetésnek. foliot-Curie beszélgetéseiben és beszédeiben azonban az a legnagyszerűbb, hogy következete sen foglalkozik a világ összes embereit érdeklő alapvető kérdésekkel. Akár művészeti kérdé sekről, akár sportról vagy utazásról van szó, mindig kiérezhető szavaiból az a gondolat, hogy milyen szép az élet és milyen szörnyű bűntett, hogy osztalékok kedvéért emberekét ölnek. Egyszerű és világos szavait még jobban aláfesti gazdag gondolatvilágot és jóízű humort tükröző tekintete, mozgékony, kifejező arcán buikáló, derűs életörömtől súgárzó mosolya. * Melyek Joliot-Curie tudományos munkássá gának vonásai? Számára a tudomány, — az embert szolgálja. Megbízható, objektív igazságokat keres, reális fizikai törvényeket, mert ilyenekre van szüksé ge az emberiségnek. Joliot-Curie kérlelhetetlen ellensége a reakciós „fizikai“ idealizmusnak. Tudományos világnézetének sajátosságai szo ros kapcsolatban állnak életpályával és tudomá nyos útjával. A XIX. század végének és a XX. Század első felének kiváló gondolkodójától, r ü Langevintől tanult és tanítójától nemcsak a materialista alapelveket vette át a fizikai kuta tásokban, hanem politikai felfogását is. Még ifjú volt, amikor eldördültek „az Aurora“ ágyúi, amikor a szovjet köztársaság hősies harca az in tervenciósok ellen nagy politikai aktivitásra ser kentette a francia értelmiség légi óbb képvise lőit: Anatole Francét, Romain Rollandot, Lan- gevint. A tanítót és tanítványát egyaránt fellel kesítette André Marty hősiessége. A francia tengerészek elleni perrel szemben tiltakozó, vi haros diákösszejöveteleken Joliot az interven ciósok ellen, a fiatal szovjet áll'am mellett szó- ialt fel. Tudományos kísérleti munkáját Marja Skla- dowska-Curie vezetésével kezdte meg; A len gyel nép nagy leánya, a francia tudomány büsz kesége, az önfeláldozás, az erkölcsi tisztaság, a tudományos állhatatosság és méreszség példa képe Joliot szemében A laboratóriumban is merkedik meg Marja Curie leányával Irénnel, akit feleségül vesz. Iréné Joliot Curie kiváló fi zikus és a békemozgalom kitűnő harcosa. Frédé- ric és Irene Joliot Curie nagy tudományos fel fedezésre jutottak kutatásaik során. Kísérleteik közvetlenül a neutronok, az elemi részecskék felfedezéséhez vezettek, amelyek segítségével később sikerült az atommagokat felbontaniok. 19-33—1934-ben megállapították, hogy ha az alumíniumot, a bort és a magnéziumot alfaré szecskékkel bombázzák, természetes körülmé nyek között ismeretlen, új, nem tartós módosu lásokat nyernek. Bizonyos elemek úgynevezett izotópjait, amelyeknek az a tulajdonságuk, hogy rádioaktívak. Ilyen módon felfedezték a mes terségesen létrehozott radioaktivitás új, nagy szerű jelenségét. Kise bb sikerült előállít aniok a Mendelejev- féle táblázatban szereplő összes elemek mester séges radioaktív izotópjait. 1-934. előtt csak ke vés természetes rádióaktív anyag volt ismere tes. Most pedig már néhányszáz mesterségesen előállított rádióaktív izotop áll a fizikusok ren delkezésére és így az atommagokról alkotott el képzelés pontosabbá vált. Lehetőség nyílt arra, hogy a biológiában és az Orvostudományban folytatott fizikai és kémiai kísérleteknél rád-:o- aktív preparátumokat eddig elképzelhetetlen méretekben alkalmazhassanak. A mesterséges radioaktivitás felfedezése korszakalkotó volt az atomfizikában. Frédéric Joliot Curie már abbm az időben hangot adott annak a gondolatnak, hogv ele mek átalakításával energia nyerhető. 1931-ben, amikor feleségével együtt Nobel- díjat kapott, a következőket mondotta:-— Ha visszatekintünk a múltba és követjük a tudomány egyre gyorsuló haladását, joggal állapíthatjuk meg, hogy a kutatók akik megta nulták az elemeket saját belátásuk szerint fel bontani és létrehozni, a jövőben megvalósíthat ják az anyagok robbantás útján történő átala kítását, olyan átalakításokat, amelyeknek ké miai láncreakciók felelnek meg. Ha ezt sikerül megvalósítani akkor feltehető, hogy általa óriá si mennyiségű felhasználható energia szabadul majd fel. 1939-ben Joliot Curie olyan alapvető felfe dezést tett, amelynek révén további lépéssel kö- zel'tette meg az atomenergia előállítását. Ennek a felfedezésnek alkalmazását — bármit fecseg jenek is a faj elmélet megszállott! ai az atomfizi ka „angolszász“ jellegéről — több különböző ország tudósainak munkássága eredményezte. Az atomfizika kidolgozásához óriási mértékben járultak hozzá a szovjet tudósok és számos ha ladó külföldi tudós. Joliot Curie attól a gondo lattól sarkalva, hogy a természet erőit az embe- riség hasznára lehessen felhasználni tiszta ma terialista fizikai alapokon új, rendkívül fontos atommagfolyamatokat fedezett fel amelyek már előre vetítették az atomenergia előállításá nak lehetőségét. Az uránmag széthasításának reakciója új nersnektivát tárt fel a fizikusok előtt, miután Frédéric Joliot Curie ugyanakkor. 1939-ben az elsők között mutatott rá. hogy az uránmag két felé hasításánál több szabad neutron válik ki A kivált neutronok széfbnsítíák a szomszédos uránatommagokat és a folyamat láncszerű jelle-
