Nagy Béla: FTC napló 1928-1930
1930 közé tartozott, amelyek egyáltalán nem léteztek. Kiírták, csapatok küzdöttek érte, voltak védői, csak maga a díj nem volt meg. Most elkészült a kupa, sőt ennek kicsinyített mása is, melyet minden évben a védő kap. A III. kér. TVE a díj ezidei védője, már át is vette az őt megillető trófeát." A kiírás szerint — ellentétben a labdarúgó MK-val — a vízilabda kupa végleges megnyerését is lehetővé tették. Ehhez háromszor egymásután, vagy sorrend nélkül ötször kellett győzni. Sajnos mire a kupa elkészült, az FTC már nem játszott a vízilabdában döntő szerepet . . . október 15. Ferencváros—Rapid 1 :0 „Kissé elnyűtt sereg ma a Ferencváros, így ettől az is szép volt, hogy legalább annyit erőt mutatott, amivel a bécsi Rapidot magyar pályán legyőzhette. Még ha csak az 1:0-as legminimálisabb arányban is, ami a bécsi 5:1-el szemben most már azt jelenti, hogy a kupaszereplésnek vége.” október 19. „Birkózóversenyen régen látott olyan hatalmas tömeget együtt a rendezőség, mint a tegnap esti magyar bajnokság döntőin. A nagy érdeklődés teljesen indokolt volt. Néhány mérkőzéstől eltekintve nem volt unalmas egyetlen küzdelem sem. Külön élmény volt Papp László dr. és Tunyogi József küzdelme. Hihetetlen izgalom fogta el a nézőket ezen a mérkőzésen. Ezt várták és ezért kibiceltek délután hat órától éjfélig. És főleg ezért fizettek 3—4 pengős belépődíjakat. Megérte, mert a két kiváló versenyző bemutatta a birkózás igazi arculatát. A győzelmet Papp Laci szerezte meg nagyobb rutinjával. Helyesebben — mint ahogyan széliében megállapították — az egyik világklasszis legyőzte a másikat. A küzdelem síri csendben folyt le, a nézők szinte még a biztatásról is megfeledkeztek. Ilyen küzdelmet egyhamar nem fogunk látni.” Fehér Jenő és Badó Raymund viszont nem talált legyőzőre, így két szép bajnoki címmel gazdagították a ferencvárosi sikerekben nem éppen gazdag 1930-as ével. ★ ★ ★ A labdarúgók gyengélkedése tovább tartott: Ferencváros—Nemzeti 0:0. A közvélemény főleg az elküldött játékosok miatt zúgolódott. Rázsó éppen a Nemzetit erősítette, Kovács a Sabáriában, Zilahi a III. kerületben aratott sikereket. Ha már az átigazolásoknál tartunk, megemlítjük, hogy az egyesület történetében kuriózum számba menő esemény történt. Blum Zoltán edző benyújtotta a Szövetségbe szerződését, amely jóvá is hagyta azt, így Blum egyszerre nem csak edzője, hanem igazolt játékosa is volt a Ferencvárosnak! Egy hét múlva a tartalékcsapatban már szerepelt is, még pedig nem is akárhogyan: „A 40 éves Blum friss játéka magyar rekord és teljes elismerésre méltó.” november 2. Ferencváros—Hungária 1:1 „A Ferencváros messze maradt ugyan attól, amit az elmúlt évek nagy 94
