Nagy Béla: FTC napló 1921-1925
„A nagy Franzstadt pálya kietlen téli környéke hetenként háromszor megelevenedik: zsenge és óriás ifjak igyekeznek a pálya bejárata felé. Eltűnnek a tribün alá, a mamutépület apró, ásító szájacskájában és végigkocognak a hosszú betonfolyosókon. A tornaterem keményöklű hadakozók- kal telik meg minden keddi, csütörtöki és szombati estén. A számuk egy év előtt még nagyon csekély volt, s a birkózók, akik vendégül látták a boxolókat, jól megfértek velük egy tornateremben. Ám a boxolás népszerű- södésével a maroknyi csapat nőttön nőtt és kiszorította a tornateremből a birkózókat. Szy István, a szakosztályvezető népszerű alakja lohol a gárda előtt, őt követi Erdős Sanyi, majd a gumiképű Boxi (alias Untenecker Józsi) zárja be a fő-fővezérkar sorát. És a vezérkar (boxi karja) a tréningestéken gyúrja, tanítja, nógatja a nebulókat — oda is üt, ha kell, és a nebulókból lassan-lassan boxolók lesznek. Ahogy belépünk és megpillantanak bennünket, nyomban megváltozik a kép. Valamennyi boxolni akar — a sajtó előtt... Hadd lássa a világ, hogy a Fradi sem fázik — mondogatják. A minap boxestélyükön három ifjú a meccs közben feladta a versenyt. Maillinger elnök az estét követő beszélgetésen alaposan megleckéztette őket: — Ilyent nem szabad csinálni, fiaim! — mondta. Aki a zöld-fehér színeket viseli, az külön kötelességeket is hord a vállán ... A leforrázott ifjak most testületileg elénk járultak és egyikük így szólt: — Tessék megírni, hogy mind a hárman kihívtuk volt ellenfeleinket és hogy meg fogjuk ismételni a meccset — feladás nélkül! Bebizonyítjuk, hogy az FTC boxolói nem gyávák! Az állandóan felállított ring elé lépünk. Untenecker és Bodor kutatják hatalmas kesztyűkkel egymás gyöngéit. A kesztyű a felső test minden pontjára ellátogat. Úgynevezett sparring tréninget tartanak. Boxi gyönyörűen mozog, minden állásban plasztikus, lábmunkája kitűnő, ütése gyors, mint a sas szárnycsapása. — Kár, hogy elfutnak vele az idegei, ha ringbe száll — mondja eredeti meghatározással a hátunk mögött Szemered Frigyes, a Fradi Angliát járt boxolója. Az FTC-nek még nincs olyan jelöltje, akit olimpiai előkészítésre ajánlhatna a szövetségnek, de nótája már van. Egyik szakasza így szól: Nem maradunk A bajnokságban alul, Mert hogyha a Franzstadt-boxer meglódul: Nincs olyan ember, Ki öklének ellenáll, ellenáll Mert a Franzstadt-boxer Sohasem lazsál, nem lazsál. Hát bizony ez a nóta dagad az önbizalomtól. Csak azután úgy is legyen! Munkára fiúk! Munka, munka és újra csak megfeszített munka. Az érvényesülés tudott titka ez!" december 27. A törökországi túra eseményeiről Klement Sándor a Sporthírlapban, dr. Fazekas Dezső a Nemzeti Sportban számolt be. A bőséges anyagból megismerhetjük az első, török földön portyázó magyar csapat szereplését. 1923. 57
