Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi, művelődéspolitikai cikkeinek, tanulmányainak és kritikáinak gyűjteménye 1900-1918 (Budapest, 1959)

I. A könyvtári munkával foglalkozó cikkek és tanulmányok

hez volt kötve) ; az is bizonyos, hogy a könyvtárakban igen sok a pusztán mechanikus munka. Mégis azt látjuk, hogy a könyvtárak vezető állásait mind magasabb tudományos képesítéshez fűzik, magasabbhoz, mert nem „polihisztorokat” keresnek többé, akik mindenhez konyítanak, hanem szakembereket, akik alaposan ismernek egy-egy tudományágat, illetve az irodalomnak egy-egy faját.

Az irodalmi termelés oly óriási arányokat öltött az utolsó évtizedekben, hogy alig van a világon könyvtár — még ha van is benne hely bőven és kellő személyzet a gyarapodás pusztán mechanikus földolgozásához — amely anyagi eszközeiben lépést tarthatna vele. Csak magában Németországban 25—30 000 könyv és füzet jelenik meg évenkint (a több ezernyi hivatalos nyomtatványt nem is számítva). Franciaországban, Angliáiban és Olaszországban körülbelül ugyanannyi, az Egyesült Államokban, Ausztriában, Belgiumban stb. is tízezernyi, vagyis csupán a négy nagy világnyelven évenkint megjelenő könyvek száma közel 100 000. Mennyi pénz, mily személyzet és mennyi hely kellene, hogy könyvtár mindezeket gyűjtse! Míg régebben abban kerestek dicsőséget és egy- egy ország irodalmára vonatkozólag egy-egy u. n. nemzeti könyvtár ma is arra törekszik, hogy sok, ha lehet minden könyvet megszerezzen: ma általán a szigorú válogatás az elv, melyet még a mindinkább szaporodó speciális szak- könyvtárakra is rákényszerít a tudományos irodalomnak is módfeletti megnövekedése.

Ilyen körülmények között a könyvtáraknak olyan emberek kellenek, akik ki tudják válogatni a könyváradatból azt, ami egy-egy tudományágban tényleg megőrzésre méltó, ami problémákat vet föl vagy sajátosan megold, ami helyesen, tisztán, világosan exponál tanokat, szóval ami haladást jelent vagy eredményt megrögzít a tudományok fejlődésében. Alig kétséges, hogy ezek csak