Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi, művelődéspolitikai cikkeinek, tanulmányainak és kritikáinak gyűjteménye 1900-1918 (Budapest, 1959)

I. A könyvtári munkával foglalkozó cikkek és tanulmányok

specalisták lehetnek, biológusok a biológiai, botanikusok a botanikai, közjogászok a közjogi, orvosok az orvostudományi, higienikusok a közegészségügyi, filológusok a nyelvészeti szakok vagy könyvtárak számára. Mert képtelen megítélni még ezen speciális szakmák egy-egy irodalmi termékének tudományos értékét is az, aki magát a szaktudományt à fond nem ismeri.

Azután a katalógusok, a szakkatalógusok! Könnyű volt régen a könyvtárosoknak, de könnyű a kutatónak is! Volt két, volt három, volt öt folyóirat, amelyet pl. a közgazdának figyelemmel kellett kísérnie, hogy tudományával lépést tartson (és az ötben még közjogot, politikát és egyebet is kapott); volt száz-kétszáz könyv, amelyről évenkint tudomást kellett szereznie. Ma!? Csak a társadalomtudományok terén 6—8000 könyv és füzet jelenik meg minden évben. Egy sereg bibliográfia regisztrálja őket periodikusan. Havonkint, évenkint, többévenkint. Aki részletkérdéssel foglalkozik — és mindenki csak részletkérdéssel foglalkozik —• csak bibliográfiáknak egész könyvtárán kell hogy keresztülvergődjék, amíg kérdése újabb és régibb irodalmát összeszedi. Mily kitűnő szolgálatot tehetnek a tudományok szisztematikájával együtt haladó, bőven tagolt, a legtávolabbi vonatkozásokat is feltüntető, a régi és új irodalmat együtt tartalmazó könyvtári szakkatalógusok. Nyilvánvaló, hogy ilyeneket is csak általánosan művelt és biztos judiciummal bíró, de amellett speciális szakban teljesen otthonos könyvtárosok szerkeszthetnek.

Az irodalom és a használat óriási megnövekedése más speciálizáláshoz is vezetett a könyvtárak szervezetében. Általános berendezéssé vált, hogy a már válogatott könyvanyagból a leggyakrabban keresett munkákat, az ú. n. standard-work-ökét és az alapvető segédkönyveket (általános és szak-enciklopédiákat, bibliográfiákat, szótárakat

70