Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi, művelődéspolitikai cikkeinek, tanulmányainak és kritikáinak gyűjteménye 1900-1918 (Budapest, 1959)

VIII. Függelék. A városi múzeumok föladatai és a Fővárosi Múzeum (1913)

eével — tehát legelsőbb anyagának kettéválasztásával és selejtezéssel — sőt épen ezáltal, szorosan Heimatmuseum jellegével, sok új barátot szerezhet magának és ezzel e városnak és múltja emlékeinek is; de akár nagy és költséges, akár különösen népszerű nyilvános múzeum föladatai korlátoltságánál és anyaga természeténél fogva soha sem lehet belőle.

Épen ezért és mert nagynak tartjuk és nagyra és szépre törekvőnek szeretjük ezt a várost, azt kell mondanunk, hogy — ha kellően gondoskodott történeti múzeumáról és biztosította annak fejlődését jövő időkre — mai nagyságának és hatalmának tartozik azzal, hogy polgárai kulturális igényeit a múzeumügy terén is igyekezzék kielégíteni oly pontokon, amelyeken az állam mú- zeális tevékenysége kielégítetlenül hagyja. Ha tehát a városi történeti múzeum szükségletei biztosítva vannak: — a fővárosnak a múzeális tevékenység más ágait keresni önmaga, a maga nagysága és szépsége iránt való kötelessége.

A Budapesten elhelyezett nagy állami múzeumok hosszú sorának végigtekintése alig enged válogatást ezen városi föladatok iránya tekintetében. Van hatalmas nemzeti múzeumunk régészeti, természettudományi, néprajzi tárakkal, és 14Д milliónyi költségvetéssel. Van elsőrendű állami művészettörténeti múzeumunk 600.000, állami iparművészeti múzeumunk 400.000 K-nyi költségvetéssel. Van Budapesten állami mezőgazdasági, technológiai, közlekedési, földtani, tanügyi és isten tudja még hány fajta múzeum. Ezek együttes költségei sem maradnak а 3Д millión alul. Ez össze-vissza 3 millió korona. Ezeknek városi mását megcsinálni nemcsak fölösleges, de reménytelen kísérlet is volna.

Alig marad ilykép Budapest múzeumi tevékenységének kiterjesztésére más tárgy, mint a modern galéria.

666