Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi, művelődéspolitikai cikkeinek, tanulmányainak és kritikáinak gyűjteménye 1900-1918 (Budapest, 1959)

V. Irodalommal és munkásképzéssel kapcsolatos cikkek és tanulmányok

rúan konzervatív irányú közgazdásznak írásait is megtöltötte, főleg pedig az a föltevés, hogy a gépüzem eredeti kísérő jelensége: hogy a munkást puszta szolgává alacsonyítja le — a fejlődésnek állandó irányzata, mindenesetre lényegesen hozzájárult ahhoz a másik feltevéshez, hogy minden ember föltétlenül egyformán és állandóan alkalmas a gép mellett való értéktermelő közreműködésre, ha csak testi ereje és munkakészsége, esetleg valamelyes szakismerete is van. Éppen úgy, mint ahogy a gépezet alkalmazásának és fejlesztésének föltétien jövedelmezőségét föltételezték.

Csak újabb időben támadtak kételyek a termelés technikai racionalitása vagyis produktivitása és gazdaságossága között vallott föltétien párhuzamosság elmélete irányában. A technikai haladás és a jövedelmezőség csak bizonyos meghatározott korlátok között fémek meg. Sok esetben lehetséges, hogy technikai javítások a produktivitást fokozzák anélkül, hogy gazdaságilag is eredményesek volnának. Így például a tömeggyártás, egységre kiszámítva, sokszor megtakarítást jelenthet; ha azonban a piac és az eladási lehetőség korlátozott, a megtakarítás pazarlássá változik.

A technikai haladás (gazdasági) korlátainak kezdődő megismerése azt a gondolatot fakasztotta üzemvezetőknél, hogy a technikai racionalitás elveit a másik termelő tényezőre, a munkásra alkalmazzák.

Egy művelet technikai racionalitása nyilvánvalóan annál nagyobb, minél kevesebb a specifikus kiadás. Főleg amerikai műhelyekben végzett alapos kísérletek, úgynevezett mozdulat tanulmányok (motion study) azt mutatták, hogy a munkavégzésnek mikéntje a legtökéletesebb, a legszélsőbb munkakihasználásra berendezett üzemekben is a technikai racionalitás ez elvével sokszor egyenesen összeütközik és hogy a munkavégzés raciona584