Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi, művelődéspolitikai cikkeinek, tanulmányainak és kritikáinak gyűjteménye 1900-1918 (Budapest, 1959)

V. Irodalommal és munkásképzéssel kapcsolatos cikkek és tanulmányok

lizálása a lehetőség határait még távolról sem érte el. Az ez irányban folytatott kísérletek és törekvések a taylorizmus nevén jól ismertek.

A technikai racionalitás korlátainak megismerésén kívül a modern ipari rendszer egyéb fontos jelenségei is hozzájárulnak ahhoz, hogy a munkásproduktivitásának kérdését az érdeklődés homlokterébe állítsák.

Ily jelenség elsősorban az új gépezet hatása a munka, illetve a munkás helyzetére. A régebbi szerkezetű gépeknek alárendelt munkaerők növekvő tömegeire volt szükségük. Tanulatlan, minőségileg alacsonyrendű napszámosokra. Az anyag- és tehermozgatás mechanizálása egyrészt, másrészt a gépek automatizálása ezt az irányzatot nemcsak megállította, hanem igen sok termelőágban éppen megfordította. A nagyszámú tanulatlan munkás helyébe magasabb minősítésű munkások kis száma lép, akiktől a gépnek és mozgásainak alapos ismeretét, pontosságot, értelmességet, ügyességet, biztonságot követelnek meg. Ezek a munkások csakúgy, mint az általuk kiszolgált gépek, nemcsak drágábbak, hanem bonyolultabbak és igényesebbek is. A legnagyobb munka- teljesítés kikényszerítésének régi durva és patriarchális módszerei velük szemben épp úgy csődöt mondanak, mint ahogy az ő egyszerű és igénytelen elődeik az új gépekkel szemben csődöt mondtak.

Emellett a munkásság összetételében és szellemi készségében másik irányzat érvényesül. Ismeretes, mily mértékben hatott a masinizmus és a tömegtermelés a munkamegosztásra. Az 1882-iki német foglalkozási statisztikában csupán 6179 foglalkozási kategóriát különböztettek meg, 1907-ben már kereken 14.000-et. Ez évi átlagban nem kevesebb, mint 300 új foglalkozást jelent. Űj foglalkozásokat, amelyekre még a legtökéletesebb közoktatási szervezet sem készíthet elő. Nemcsak az ame585