Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi, művelődéspolitikai cikkeinek, tanulmányainak és kritikáinak gyűjteménye 1900-1918 (Budapest, 1959)

V. Irodalommal és munkásképzéssel kapcsolatos cikkek és tanulmányok

hogy az érdekelt osztályok miféle hatalmi törekvéseinek eredője az egész szociálpolitika.

Tudomány azonban érzelmi alapon nem épülhet föl és nem állhat meg; és az objektív megismerés fölötte kell hogy álljon az osztályigazságnak. A tudomány racionális megismerések rendszere, amelyek objektív, a logikus gondolkodás által kényszerüleg elfogadott okokon alapulnak. Annál tökéletesebb, minél kisebb részük van benne a szubjektív okoknak. És ilyenformán az érzelmeknek is, amelyek a társadalmi harcoknak ma még túlnyomórészt mozgatói.

Ebben a tekintetben a szociálpolitika elmélete is kétségtelenül nagyot haladt keletkezése óta.

Legelsősorban elvált a szegényügytől, a jótékonyságtól. Amit jótékonyságnak (charity, Wohltätigkeit) éppen azért neveztek, mert benne az érzelmeknek jutott a túlnyomó rész. A szociálpolitikában ellenben a tárgyát tevő gyakorlati intézkedések gyakorlati haszna belátásának. És hovatovább annyira felülkerekedett a szegény osztályokkal foglalkozó politikában is a racionalizmusnak ez a szelleme, hogy ma már szinte úgy áll a dolog, hogy az ú. n. szegényügyi politika beleolvad a szociálpolitikába. A szociálpolitika, amely előbb emancipálta magát tőle, most megerősödvén, a maga képére átalakítja és magába olvasztja. És a konzervatív angol nyelvhasználat, amely egyedüli kivételként tovább is a poor law címe alatt tárgyalta a legheterogénebb, másutt tisztára szociálpolitikaiaknak elismert kérdéseket, ma szinte igazolva van, mert a kettő ismét együvé kerül. De csak azért, mert a szegénykérdés is racionálizálódott.

A szociálpolitikai elmélet ezen átalakulásában bizonyára nagy része van annak a rengeteg adatnak és ténynek, amelyet művelői az idők során összehordtak. Tudva553