Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi, művelődéspolitikai cikkeinek, tanulmányainak és kritikáinak gyűjteménye 1900-1918 (Budapest, 1959)

II. A Fővárosi Könyvtárral kapcsolatos cikkek és tanulmányok

15 ft, a központi ifjúsági, tudományos idegen nyelvű stb. irodalomért 50 ft, hangjegyekért 1 К-t szednek havonként stb. Ezen felül minden kikölcsönzött kötet után 2—4 f írásdíjat is fizetnek. V. ö. Ujfalusi (Wildner) Ödön: A bécsi Zentralbibliothek. Népmivelés, 5. évf. 1910. 1. k. 423—7. 1.

12 Nyilvános városi könyvtár alapítását már többször megkísérelték. Az első könyvtár alapját Frank Ignác egyetemi tanár könyvtára képezte, melyet 1850-ben ajándékozott Pest városának. 1872-ben tervbe vették, hogy e „polgári könyvtár” számára díszes épületet emelnek és könyvtárosi állást szerveznek. E tervek azonban meghiúsultak, mert a Frank-gyűjtemény jelentékenyebb részét az Egyetemi könyvtárnak ajándékozták, csekély töredéke pedig 1875-ben a Statisztikai hivatal könyvtárába olvadt. A statisztikai hivatal 1872. évi szervezésétől kezdve bírt szakkönyvtárral s itt gyűjtötték a főváros címére érkezett összes könyveket. Az 1892. évi költségvetés tárgyalása alkalmával Rácz Károly egy városigazgatási könyvtár felállítását javasolta a pénzügyi bizottmányban, költségkímélés szempontjából azonban úgy határoztak, hogy az eszme a statisztikai hivatallal kapcsolatosan valósíttassék meg. 1893-ban dr. Toldy László főlevéltárnok kísérelte meg a városi könyvtárnak felállítását a levéltárral kapcsolatosan s 1895-től kezdve a költségvetés külön tételben gondoskodott a könyvtárról. Az 1896-ban elkészült szervezési javaslat szerint az új könyvtár budapesti vonatkozású munkákat s városigazgatási könyveket gyűjtött volna, tényleg azonban mindent felölelt s 1899-ben 16.000 kötetet számlált, amely könyvállomány 1900 végén bocsáttatott a nagyközönség rendelkezésére. 1899-ben a közgyűlés a könyvtár- és múzeum- ügyet összekapcsolta s az 1900-ban készült újabb szervezési javaslat általános jellegű könyvtárt tervezett, amely a főváros összes szakkönyvtárait beolvasztotta volna. A tervezetet a statisztikai hivatal igazgatója, Kőrösy József ellenezte s azt javasolta, hogy a statisztikai hivatal könyvtára nyilvános közkönyvtárrá alakíttassák s a főlevéltárnok vezetése alatt álló könyvtár anyagának megfelelő része beleolvasztassék olyformán, hogy az új könyvtár csupán városigazgatási és budapesti vonatkozású munkákat gyűjtsön. 1903 január 21-én a közgyűlés a statisztikai hivatali igazgató javaslata értelmében döntött, a könyvtárt a nevezett igazgató alá rendelte s ez idő óta a Fővárosi Könyvtár a statisztikai hivatal mellett fennálló városigazgatási szakkönyvtár, amely azonban a szük260