Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi, művelődéspolitikai cikkeinek, tanulmányainak és kritikáinak gyűjteménye 1900-1918 (Budapest, 1959)

II. A Fővárosi Könyvtárral kapcsolatos cikkek és tanulmányok

szón. Viszont a bevétel, amelyhez a könyvtár ez úton jutna, egy milliónyi forgalmat véve alapul, évenkint körülbelül 40,000 К-t tenne ki. Ennyivel kevesebbet kellene a városnak közvetlenül kiadnia.

De ha — minden várakozás ellenére — mégis bekövetkeznék az, hogy a kölcsöndíj csökkentené az olvasók számát s még sem lehetne a község áldozatkészségét fokozni, akkor a kölcsöndíj elvi ellenzőinek csak azt mond- hatnók, amivel a Zentralbibliothek kitűnő alapítója, Reyer tanár felelt a kritikusoknak: „Teremtsetek előbb angol állapotokat, válasszatok olyan községtanácsosokat, akik a népkönyvtáraknak elegendő anyagi eszközöket szavaznak meg... és én szívesen állok a ti pártotokra. De az adott viszonyok közt az ingyenes könyvtár utópia.”20

VI.

Az új könyvtár és a Népháza

Utoljára hagytuk — bár rangsorban mindenképen az elsők közé számítjuk — a kooperációnak egy módját, amely nem annyira az évi költségek leszállítása nézőpontjából jön számba, mint inkább az új könyvtár működésének általános elvi programmja tekintetéből.

Akik először láttak amerikai vagy angol könyvtárakat, csodálkozva veszik észre, hogy ezekben a könyvtárakban nemcsak raktárhelyiségek, olvasó vagy kölcsönző termek vannak, hanem előadó és tantermek, hangversenyek és műkiállítások, sőt esetleg klubbok számára való helyiségek is. Valóban ezek a helyiségek az angol-amerikai könyvtáraknak ép olyan organikus részei, mint a saját- képeni könyvtári célokat szolgálók. És semmi sem jellemzi élesebben az angolszász népek felfogását, amellyel a

250