Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi, művelődéspolitikai cikkeinek, tanulmányainak és kritikáinak gyűjteménye 1900-1918 (Budapest, 1959)

II. A Fővárosi Könyvtárral kapcsolatos cikkek és tanulmányok

könyvtárügyet annak szerves kiegészítő részeként a közoktatás és népnevelés keretébe illesztik, mint a könyvtáraknak ilyen művelő intézményekkel összekapcsolása. New York város könyvtárának épületeiben például maga a város közoktatási ügyosztálya rendezett 1909-ben 213 előadást; ugyanennek a könyvtárnak évi jelentésében olvassuk, hogy a Tompkinssquare-i fiókkönyvtárban az Amerikai Magyar Társaskör tartott összejövetelt, a webs- teriben a cseh Slavia klub stb. Liverpoolban 19 helyen 178 előadást rendezett a könyvtár, amelyeken együttvéve

97,000 hallgató jelent meg, azonkívül 16 gyermekelőadáson 10,000 gyermek. És így tovább, minden városban. Látnivaló, hogy ezekben az országokban a szabad tanítás hozzátartozik a könyvtárak funkciójához.

Alig lehet kétséges, hogy a népművelés ezen, az európai kontinensen egymástól szervezetileg többnyire független funkcióinak összekapcsolása mindkettőre előnyös. Mindenki, aki a felnőttek oktatásában valaha részt- vett, újra és újra megbotlott érdeklődő hallgatóinak abban a kérdésében: A tárgy igen érdekes, szeretnék róla többet tudni: mit olvassak róla? És az előadónak sokszor kell felelnie: Sokat írtak e tárgyról, de hogy megtalálja-e azokat a könyveket, nem tudom. Viszont könyvtárosok igen sokszor akadnak meg azon, hogy bár tele van könyvtáruk hasznos és érdekes könyvekkel, bár szóval és katalógusokban ajánlják is ezeket, a használat még sem koncentrálódik a legértékesebb munkák körül, hanem vakon bukdácsol a százféle értékű könyvek rengetegében.

A legracionálisabb gondolat ezért — és a praktikus angolszászokban hamar meg is fogant — hogy a két hiány egyazon szükségletnek kétoldalú megnyilatkozása, tehát együttesen lehet kielégíteni mindkettőt. A szabad tanításnak könyvekre van szüksége? Jöjjön a könyvtárba. A

251