Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi, művelődéspolitikai cikkeinek, tanulmányainak és kritikáinak gyűjteménye 1900-1918 (Budapest, 1959)

II. A Fővárosi Könyvtárral kapcsolatos cikkek és tanulmányok

Á könyvtár a tagok szükségletei szerint összeállított és időnként fölfrissített könyvgyűjteménnyel látná el, az egyesület viszont, minthogy tagjaitól tagdíjat szed, a könyvtárnak bizonyos illetéket fizetne. Ha nem is sokat: valamit ez is jövedelmezne, amellett, hogy a könyvtár forgalmát is növelné.

Kooperáció a határos községekkel.

Végül a kooperációnak egy, községpolitikai és kulturális szempontból egyaránt fontos, és esetleg pénzügyileg is előnyös módjára is gondolhatunk. Budapestet körülbelül harminc olyan község veszi körül, együtt nem kevesebb mint 200—250,000 lakóval, amelyek területi szomszédságon kívül szoros gazdasági és kulturális közösségben élnek a fővárossal.* Népességüknek nagy része Budapesten keresi kenyerét, tulajdonkép budapesti lakósok, akiket a nagyváros lakásügyi fejlődése kiszorít munkahelyükről, de egész életüknek minden érdekszálával tovább is idefűz. Már évek óta folynak is előmunkálatok arra, hogy a gazdasági és politikai érdekeknek ezt a közösségét formailag is szankcionálják és a környék községeit közigazgatásilag Budapesthez csatolják. Nem lehetne-e addig is amíg a bekebelezés megtörténik, ezekkel a községekkel a könyvtárra nézve ú. n. üzemközösséget (Betriebsgemeinschaft) létesíteni? Ma nincsen közöttük egy sem, amely valamirevaló könyvtárral bírna, és tudomásunk szerint alig van egy-kettő, amelyben egyáltalán tengődik kis népkönyvtár. Pedig ott van köztük Újpest, ma bizonyára túl az 50,000 lakón, Rákospalota, Kispest, Erzsébetfalva, túl a

20,000-en, stb. Ha ezek a községek rászánnák magukat, 1

* L. a 13. táblázatot A budapesti könyvtárügy statisztikájánál.

1 6 Szabó Ervin — 28

241