Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi, művelődéspolitikai cikkeinek, tanulmányainak és kritikáinak gyűjteménye 1900-1918 (Budapest, 1959)

II. A Fővárosi Könyvtárral kapcsolatos cikkek és tanulmányok

hogy erejükhöz mért rendes évi összeggel hozzájárulnak a fővárosi nyilvános könyvtár fentartásához, akkor a könyvtár kölcsönzőheílyeket, esetleg fiókokat állíthatna nekik; s bizonyos, hogy hasonlíthatatlanul jobban, tökéletesebben gondoskodnának ezzel polgáraik olvasószükségletéről, mintha gyönge erőiket szétforgácsolnák.

Ha ezen községekben a fejenként elérhető forgalmat kevesebbre becsüljük is, mint Budapesten, például felére, tehát két lakóra egy kölcsönzést, és ha az érdekközösségre alkalmas községnek csak felére számítunk, tehát körülbelül 100,000-nyi népességre, akkor is kb. 50,000 kötetnyi kölcsönzéssel lehetne fokozni könyvtárunk forgalmát. S ha a szomszédos községek esetenkinti hozzájárulásának arányát is csak felére termők a budapestinek, tehát 30 fillér helyett 15-re, akkor is kb. 7—8,000 korona rendes évi bevételre számíthatnánk, már az első években. S míg a községek ezt a terhet alig éreznék meg, addig a könyvtár vásárlóképessége és a rendelkezésére álló állomány mégis nem jelentéktelenül növekednék.

A meglévő népkönyvtárak beolvasztása.

A puszta kooperáción is túlmenő viszonyt kellene létesíteni a meglévő népkönyvtárakkal. Bizonyos, hogy a kis és — mint sajnálattal megállapítottuk — mindenképen tökéletlen népkönyvtárak képtelenek volnának a nagy könyvtárral versenyezni. Itt is, mint a gazdasági élet terén, a nagy megeszi a kicsit. Ha népkönyvtáraink ma, elenyésző kivétellel, tengődnek, akkor majd — legjobb estben — halódnának. A szolgálatukba állított anyagi és szellemi energiák haszon nélkül őrlődnének föl. Pedig állam és társadalom föntartásukra ma körülbelül 20,000 К-t áldoz; használható könyvállományuk is kitehet 30—242