Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi, művelődéspolitikai cikkeinek, tanulmányainak és kritikáinak gyűjteménye 1900-1918 (Budapest, 1959)

II. A Fővárosi Könyvtárral kapcsolatos cikkek és tanulmányok

tár forgalmába bocsátanák. Ezekkel a könyvtár a do ut des viszonyában volna. Nagyobb áldozatot kívánnánk azoktól a könyvtáraktól, amelyeket csak hozzáfér,hetlenségük miatt használnak oly extenziven. Ezektől azt kellene kérnünk, hogy a nyilvános könyvtár közvetítésével és annak jótállása mellett adják ki könyveiket a nagyközönségnek. Ez bizonyára áldozat. De vájjon elzárkózhatnak-e a mi intézeteink és érdekképviseleteink a meggondolás elől, hogy a könyv arra való, hogy olvassák? Bécsben nemcsak a kereskedelmi és iparkamara, hanem a gyönyörű gyűjteménnyel rendelkező Juridisch-politischer Leseverein is hasonló összeköttetésbe lépett a Zentralbibliothek-kai. Meg vagyunk győződve, hogy minálunk is akadnak ilyen munkatársak.

Az új nyilvános könyvtárnak ebből kettős haszna volna. Könyvállománya — ha közvetve is — egyszerre 100—140,000 kötettel emelkednék, ami által bizonyára tökéletesebben elégíthetné ki a népesség olvasószükségletét. De ezenkívül pozitív megtakarítást is érhetne el. A számba jövő könyvtárak évenkint 15—20,000 koronát költenek könyvekre és kötéseikre, nem kisrészt olyanokra, amelyeket különben a nyilvános könyvtárnak kellene megszereznie. Tervszerű munkamegosztás a beszerzések terén itt is néhány ezer koronányi megtakarítást eredményezne a könyvtár háztartásában.

Az egyesületekkel való kooperációnak megfordított módja is lehetne az új könyvtárban pozitív jövedelmek forrása. Vannak egyesületek, amelyekben a tagoknak nyújtott szolgáltatások között konvencionálisán szerepel a könyvtár, de amelyek — részben szegénység, részben hozzáértés hiánya miatt — csak igen tökéletlenül szolgálják ki tagjaikat olvasmánnyal. Sok polgári kaszinó és munkás- szakegylet járna jobban, ha a könyvtárral oly összeköttetésbe lépne, hogy mintegy kikölcsönző fiókként szerepelne.

240