Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi, művelődéspolitikai cikkeinek, tanulmányainak és kritikáinak gyűjteménye 1900-1918 (Budapest, 1959)

II. A Fővárosi Könyvtárral kapcsolatos cikkek és tanulmányok

hagy hasznára. És ha ezzel a munkamegosztással más, foként technikai jellegű összeműködéseket (pl. központi katalógus, központi cédula-árusítás, központi bevásárlás stb.) lehetne a nagy könyvtárak közt megindítani, Budapest egész közművelődési ügyén tetemesen lendíthetnénk.

Kooperáció más könyvtárakkal.

A takarékosságnak egy másik módja ezek után szintén kézen fekvő. Miként tudományos könyvtáraink célszerű fejlesztése és kihasználása nagyrészt a munkamegosztás hiányán múlik, úgy vannak Budapesten szép számmal olyan, nemcsak a szakemberek érdeklődésére számot tartó tudományos könyvtárak, amelyek értékes könyvanyaga helyiség vagy kiszolgáló személyzet hiánya, hozzá- férhetlenség stb. okából részben szinte teljesen parlagon hever, részben sokkal kisebb mértékben van kihasználva, mint lehetne és megérdemelné. Körülbelül 130—140,000 kötetre tehetjük ezen könyvtárak anyagát.* Tulajdonosaik közt állami intézetek, érdekképviseletek és tudományos társulatok vannak, véleményünk szerint mind olyan, hogy föladatainak sérelme nélkül nagyobb közönség használatára is bocsáthatná könyvtárát. Ma ezen könyvtárak együtt alig 10,000 kötetnyi kölcsönforgalmat érnek el, tehát kötetenkmt alig 0,07-et, a nagy tudományos könyvtárakénál is sokkal kisebbet. Nem lehetne-e a föntartá- sukra hozott, némelyiknél nem is csekély áldozatokat gyümölcsözőbbé tenni? A megoldás igen egyszerű volna. Azon egyesületi könyvtárak, amelyeknek sem alkalmas személyzetük, sem helyiségük nincs, az új könyvtárban kapnának helyiséget és ennek fejében könyveiket a könyv* L. a 11. táblázatot A budapesti könyvtárügy statisztikájánál.

239