Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi, művelődéspolitikai cikkeinek, tanulmányainak és kritikáinak gyűjteménye 1900-1918 (Budapest, 1959)

II. A Fővárosi Könyvtárral kapcsolatos cikkek és tanulmányok

Valóban a szakemberek és kutatók régen tisztában vannak azzal, hogy Budapest tudományos könyvkészletei a legelemibb tudományos szükségletet sem elégítik ki. Hogyan is lehetne ez másként? Budapest Magyarországnak nemcsak gazdasági és politikai, de szellemi és tudományos fővárosa is. Sőt lehet mondani, hogy az egyetlen, nyugateurópai mértékkel mérhető szellemi központ Magyarországban. 1900-ban az értelmiségi foglalkozást űzők száma közel 22,000 volt itten, köztük 300-nál több főiskolai tanár és 600-nál több tudós, író és hírlapíró. Magyarország irodalmi termelésének kilenc tizedrészét Budapest szolgáltatja. Itt székelnek az összes, országos nevű tudományos és irodalmi intézetek, testületek és egyesületek, innen indul ki a legtöbb haladottabb szellemi mozgalom és itt futnak össze a vidék valamenyi életképes kezdeményezésének szálai. Ha Budapest szellemi versenyre akar kelni a külfölddel, a szellemi munka ugyanolyan apparátusával kell bírnia, mint a művelt külföld szellemi központjainak. Mégis nincs Budapestnek egyetlen, nyugateurópai méretekkel mérhető tudományos könyvtára!

Olyan jellegű nemzeti könyvtár, amilyen Angliában a British Museum, Franciaországban a Bibliothèque Nationale, az Egyesült-Államokban a Library of Congress, Németországban a Kgl. Bibliothek, Ausztriában a Hofbibliothek, stb. stb., Magyarországon egyáltalán nincsen. Mert ezek a nemzeti könyvtárak nemzeti irodalmukon kívül a külföld tudományos és szépirodalmát is gyűjtik és tudvalévő, hogy némelyik közöttük, például a British Museum vagy a Library of Congress, gazdagabb gyűjteményekkel bír más országok irodalmából, mint maguk az illető országok nemzeti könyvtárai.® A mi nemzeti könyvtárunk, a Nemzeti Múzeum könyvtára ellenben csak az aránylag kistermésű magyar irodalmat kultiválja és —

215