Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi, művelődéspolitikai cikkeinek, tanulmányainak és kritikáinak gyűjteménye 1900-1918 (Budapest, 1959)

II. A Fővárosi Könyvtárral kapcsolatos cikkek és tanulmányok

sajnos, de be kell vallani — ebben sem teljes. Mint általános jellegű tudományos könyvtár ilykép csak az Egyetemi könyvtár jöhet számba- De mit nyújthat egy általános tudományos könyvtár, amelynek egész állománya 1908-ban 315,000 kötet, ugyanakkor, amikor az említettük nemzeti könyvtárak legkisebbike:a bécsi Hofbiblio- thek is 1,000,000 kötettel bír? A legjobb akarattal sem tarthat a tudományokkal lépést, ha évi dotációja 41,000 K, és könyvekre ebből is alig jut 30,000, holott a British Museum egy félmilliót, a Kgl. Bibliothek majd egy negyedmilliót költ könyvekre és a 150,000 koronát fogyasztó Hofbibliothek mellett a bécsi Egyetemi Könyvtár is még

104,000 koronáért vásárol évenkint? Vagyis Bécs két nagy, mindenkinek hozzáférhető tudományos könyvtára körülbelül négyszer-ötször annyi könyvet vásárolhat, mint Budapest hasonló jellegű két nagy könyvtára. Ami különben az évi gyarapodás arányából is kitűnik. A bécsi Egyetemi könyvtár évi gyarapodásának átlaga 25,000 kötet, a budapestié 5,000.*

Ha Budapest valamennyi, különösebb nehézségek nélkül hozzáférhető tudományos könyvtárának statisztikáját vizsgáljuk, az eredmény akkor sem kedvezőbb.** Ennek a kilenc könyvtárnak igen egyenlőtlen értékű állománya ma is alig tesz egy millió kötetnél többet és könyvek vásárlására alig költöttek 1907-ben 100,000 koronánál többet. Vagyis még mindig kevesebbet, mint a bécsi egyetemi könyvtár egymaga. Minthogy pedig ennyi könyvtárnál, ha nincs közöttük tervszerű munkamegosztás, elkerülhetetlen, hogy sok könyvet többen is meg ne szerezzenek, ellenben a bécsi egyetemi könyvtárban

* L. a 3. 'táblázatot A budapesti könyvtárügy statisztikájánál.

** L. а Э. táblázatot u. ott.

216